Add parallel Print Page Options

A Teremtő és az ember

A karmesternek: "A szőlőtaposók" kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára.

Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön, az égen is megmutattad fenségedet!

Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat ellenfeleiddel szemben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót.

Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél,

micsoda a halandó - mondom -, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?

Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg.

Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél:

a juhokat és marhákat mind, még a mezei vadakat is,

az ég madarait, a tenger halait, amelyek a tenger ösvényein járnak.

10 Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön!

Az éneklõmesternek a gittithre; Dávid zsoltára.

Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsõségedet.

A csecsemõk és csecsszopók szájával erõsítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyûlölködõt és bosszúállót elnémítsd.

Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:

Micsoda az ember - [mondom] - hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?

Hiszen kevéssel tetted õt kisebbé az Istennél, és dicsõséggel és tisztességgel megkoronáztad õt!

Úrrá tetted õt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;

Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezõnek vadait is;

Az ég madarait és a tenger halait, [mindent], a mi a tenger ösvényein jár.

10 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!