Add parallel Print Page Options

74  Aszáf tanítása.
Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelõdnek juhai ellen?

Emlékezzél meg a te gyülekezetedrõl, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részérõl, a Sion hegyérõl, a melyen lakozol!

Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!

Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tûzték fel jelekké.

Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdõnek sûrû fáira.

Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és põrölyökkel.

Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertõztették.

Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel õket mindenestõl! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.

Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart [ez?]

10 Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?

11 Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? [Vond] ki kebeledbõl: végezz!

12 Pedig Isten az én királyom eleitõl fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.

13 Te hasítottad ketté a tengert erõddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.

14 Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.

15 Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.

16 Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.

17 Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.

18 Emlékezzél meg errõl: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.

19 Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetérõl ne feledkezzél meg végképen!

20 Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.

21 A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szûkölködõ dicsérje a te nevedet.

22 Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!

23 Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!

Ászáf tanítása.

74 Istenünk, miért fordítottál hátat nekünk örökre?
    Miért haragszol oly nagyon néped nyájára?
Emlékezz, kérlek, népedre, amelyet
    réges-régen magadnak szereztél!
Hiszen te váltottál meg bennünket,
    így lettünk a tiéid!
Emlékezz a Sionra,
    mely lakóhelyed volt!
Jöjj vissza a Templom helyére!
    Lásd meg romjait:
    mindent elpusztított az ellenség szentélyedben!

Szent helyeden az ellenség csatakiáltása hallatszott,
    oda tűzték győzelmük hadijelvényeit.
Olyanok voltak, mint az erdőt letaroló
    fejszés favágók hada.
Bizony, baltával és csákánnyal verték szét
    még a Szentély faragványait is!
Porig égették Templomodat,
    bemocskolták neved lakóhelyét!
„Pusztítsuk el egészen!” — mondták,
    és felégettek minden szent helyet az országban!
Kialudtak a jelzőtüzek,[a] prófétáink sincsenek,
    senki sem tudja, mit tegyünk.
10 Ó Istenünk, meddig engeded,
    hogy gyalázzon az ellenség?
    Örökké gúnyolhatja neved?
11 Miért tűröd ezt?
    Mutasd meg nekik hatalmadat,
    pusztítsd el őket egészen!

12 Hiszen te vagy Királyom,
    kezdettől fogva, Istenem,
    te vagy a Szabadítóm az egész Földön!
13 Te választottad ketté a Vörös-tengert,
    te törted össze a tengeri szörnyek fejét,
14 szétzúztad a Leviátán[b] fejeit,
    és testét a dögevőknek adtad.
15 Te fakasztottad fel a források vizét,
    vízzel töltötted meg a száraz medreket,
    és kiszárítottad a bővizű folyamokat.
16 Tiéd a nappal, s az éjszaka.
    A Napot és Holdat kezed teremtette.
17 Te mérted ki a föld határait és méreteit,
    s rendelted az évszakokat.

18 Örökkévaló, emlékezz mindezekre!
    Nézd, gúnyol téged az ellenség,
    ostobák gyalázzák neved!
19 Ne szolgáltasd ki életünket,
    mint galambot a ragadozóknak!
    Ne felejtsd el népedet!
20 Emlékezz Szövetségedre,
    mert erőszakkal telt meg a föld minden sötét zuga!
21 Ne engedd csalódni az elnyomottat!
    Hadd dicsérje neved a szegény szűkölködő!

22 Kelj fel Isten, harcolj!
    Nézd, az ostobák hogy gyaláznak naponta!
23 Ne feledkezz el az ellenség kiáltozásáról,
    az ellened támadók növekvő zajongásáról!

Footnotes

  1. Zsoltárok 74:9 jelzőtüzek Háborús időkben a hegytetőn nagy tüzet raktak éjjel — ezzel jelezték a városok egymásnak az ellenség közeledését.
  2. Zsoltárok 74:14 tengeri szörnyek… Leviátán Legendás szörnyek. Említésük azt jelenti, hogy Isten mindent hatalma alatt tart, még az ilyen veszedelmes szörnyetegeket is.