Add parallel Print Page Options

Vágyódás Istenhez

61 A karmesternek: Húros hangszerre. Dávidé.

Hallgasd meg panaszomat, Istenem, figyelj imádságomra!

A föld végéről kiáltok hozzád, mert elepedt a szívem. Vezess el engem a kősziklára, mert az igen magas nekem!

Hiszen te vagy menedékem, erős bástyám az ellenség ellen.

Hadd lakjam mindenkor sátradban, hadd meneküljek szárnyad oltalmába! (Szela.)

Mert hallottad, Istenem, amit megfogadtam, a nevedet félőkkel együtt adtál nekem örökséget.

Adj napokat a király napjaihoz, évei nemzedékekre terjednek!

Ülhessen trónján mindenkor Isten előtt, szeretet és hűség oltalmazza őt!

Akkor állandóan éneklek nevedről, naponként teljesítem, amit megfogadtam.

61  Az éneklõmesternek hangszerre: Dávidé.

Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.

E föld szélérõl kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem [innen] a sziklára, a hova én nem jutok.

Mert te vagy az én menedékem, s erõs tornyom az ellenség ellen.

Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! Szela.

Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelõinek örökségét megadtad nékem.

Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékrõl nemzedékre [nyujtsd.]

Isten elõtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hûségedet rendeld ki, hogy õrizzék meg õt.

Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon.