Add parallel Print Page Options

Imádság Dávidért és a Sionért

132 Zarándokének. Emlékezz, URam, Dávidra, minden viszontagságára!

Mert esküt tett az ÚRnak, fogadalmat Jákób erős Istenének:

Nem megyek be addig házamba, nem fekszem le fekvőhelyemre,

szememet nem hagyom aludni, szempilláimat nyugodni,

míg nem találok helyet az ÚRnak, lakóhelyet Jákób erős Istenének!

Hallottuk, hogy a láda Efratában van, és rátaláltunk Jaar mezőin.

Menjünk el lakóhelyére, boruljunk le lába zsámolyánál!

Indulj el, URam, új lakóhelyedre, te és hatalmad ládája!

Papjaid öltözzenek igazságba, híveid pedig ujjongjanak!

10 A te szolgádért, Dávidért ne fordulj el felkent királyodtól!

11 Megesküdött az ÚR Dávidnak igazán, nem másítja azt meg: Véredből való utódot ültetek trónodra.

12 Ha fiaid megtartják szövetségemet és intelmeimet, amelyekre tanítottam őket, akkor még az ő fiaik is trónodon ülnek mindvégig.

13 Mert a Siont választotta ki az ÚR, azt kívánta lakóhelyéül:

14 Ez lesz lakóhelyem örökre, itt fogok lakni, mert így kívánom!

15 Gazdagon megáldom eledelét, szegényeit jól tartom kenyérrel,

16 papjait körülveszem szabadításommal, hívei vígan ujjonganak.

17 Ott növelem meg Dávid hatalmát, gondom lesz felkentem mécsesére.

18 Ellenségeire szégyent borítok, őrajta azonban ragyogni fog koronája.

132  Grádicsok éneke.
Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;

A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tõn a Jákób Istenének:

Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;

Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;

Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!

Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:

Hadd menjünk be az õ hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!

Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!

Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!

10 Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétõl!

11 Hûséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;

12 Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom õket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.

13 Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:

14 Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;

15 Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;

16 Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.

17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.

18 Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.