Példabeszédek 5
Hungarian Károli
5 Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
2 Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megõrizzék.
3 Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az õ ínye.
4 De annak vége keserû, mint az üröm, éles, mint a kétélû tõr.
5 Az õ lábai a halálra mennek, az õ léptei a sírba törekszenek.
6 Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy õ eszébe venné.
7 Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditõl!
8 Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
9 Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
10 Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne [jusson.]
11 Hogy nyögnöd kelljen [élet]ed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
12 És azt kelljen mondanod: miképen gyûlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
13 És nem hallgattam az én vezetõim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
14 Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
15 Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepibõl folyóvizet.
16 Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
17 Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
18 Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
19 A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az õ emlõi elégítsenek meg téged minden idõben, az õ szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
20 És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
21 Mert az Úrnak szemei elõtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit õ rendeli.
22 A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bûnének köteleivel kötöztetik meg.
23 Õ meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
Példabeszédek 5
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Kerüld a házasságtörést!
5 Fiam, figyelj bölcsességemre,
hallgass értelmem szavára,
2 hogy megőrizd józanságodat,
és ajkad mindig bölcsen szóljon!
3 Mert az idegen asszony ajka, mint a méz,
szája sima és hívogató,
4 de végül keserűséget okoz, mint az üröm,
éles fájdalmat, mint a kétélű kard.
5 Léptei a halál felé vezetnek téged,
lábai a halottak országába vezető úton járnak.
6 Ne kövesd őt, mert nem az élet útján jár,
hanem tekervényes utakon, de észre sem veszed.
7 Most azért fiaim, hallgassatok rám!
Ne térjetek el szavaimtól!
8 Kerüljétek az idegen nőket,
közelébe se menjetek házuk ajtajának!
9 Ne adjátok másnak életerőtök javát,
ne rabolja el éveiteket a kegyetlen,
10 ne kerüljön idegenek kezébe vagyonotok,
ne kerüljön más házába munkátok gyümölcse!
11 Különben keservesen jajgatsz majd életed végén,
mikor testedet betegség emészti,
12 és be kell vallanod: „Hogy gyűlöltem a fenyítést!
Miért nem hallgattam a figyelmeztetésre?
13 Miért is nem engedelmeskedtem tanítóimnak?
Miért nem hallgattam mesteremre!
14 Bizony, most minden baj rám szakadt,
s szégyenem mindenki látja!”
Örvendezz a feleségednek!
15 Fiam, te csak a saját kutadból igyál vizet!
Csak saját forrásod friss vize üdítsen!
16 Ne jusson az utcára abból semmi,
patakod vize ne legyen akárkié!
17 Egyedül a tiéd legyen,
ne osztozz rajta idegenekkel!
18 Legyen forrásod áldott,
s örvendezz feleségednek,
akit fiatalon megszerettél!
19 Olyan legyen számodra, mint kedves szarvasünő,
vagy kecses gazella,
melleiben gyönyörködjél,
az ő szerelme töltsön el örömmel!
20 Miért keresnél gyönyört idegen nő karjai között?
Minek ölelgetnéd mellét az idegennek?
21 Hiszen az Örökkévaló jól látja útjaidat,
figyelmesen vizsgálja minden lépésedet!
22 A gonoszt saját vétke ejti csapdába,
és bűneinek kötelei tartják fogva,
23 fegyelmezetlensége miatt fog meghalni,
saját ostobasága vezeti félre, s elpusztul.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center