Példabeszédek 23
Hungarian New Translation
Józanság és mértéktartás ajánlása
23 Ha uralkodóval együtt ülsz le enni, jól gondold meg, mi van előtted,
2 mert ha telhetetlen vagy, kést tettél a torkodra!
3 Ne kívánd jó falatjait, mert csalétek az!
4 Ne fáradj azon, hogy meggazdagodj, a magad belátásából hagyd abba!
5 Alig száll rá tekinteted, már nincs meg, mert gyorsan szárnya támad, az ég felé repül, mint a saskeselyű.
6 Ne edd az irigy ember kenyerét, és ne kívánd jó falatjait,
7 mert olyan ő, mint aki számolgat magában: Egyél, igyál! - mondja neked, de nem szívesen.
8 Megevett falatodat ki fogod hányni, és kedves szavaidat elvesztegeted.
9 Az ostoba füle hallatára ne beszélj, mert csak megveti okos szavaidat.
10 Ne mozdítsd el az ősi határt, és az árvák mezejére ne menj!
11 Mert megváltójuk erős: ő perli majd perüket veled.
12 Szívleld meg az intést, és hallgass az okos beszédre!
13 Ne sajnáld megfenyíteni a gyermeket, nem hal bele, ha megvered bottal.
14 Te csak bottal vered meg, de lelkét a holtak hazájától mented meg.
15 Fiam, ha bölcs a szíved, örül az én szívem is.
16 Vigad a bensőm, ha ajkad őszintén szól.
17 Ne irigyelje szíved a vétkeseket, inkább az Urat féld mindennap,
18 mert van még jövendő, és reménységed nem semmisül meg.
19 Hallgass rám, fiam, légy bölcs, és irányítsd szíved a helyes útra!
20 Ne tarts a bor mellett dőzsölőkkel, se a falánk húsevőkkel!
21 Mert a dőzsölő és a falánk elszegényedik, és rongyokba öltöztet a sok alvás.
22 Hallgass apádra, ő nemzett téged, és ne vesd meg anyádat, ha megöregszik!
23 Vedd meg, és ne add el az igazságot, a bölcsességet, az intést és az értelmet!
24 Vígan örvendezik az igaznak az apja, és aki bölcset nemzett, örül annak.
25 Örüljön apád és anyád, vigadjon, aki szült téged!
26 Add nekem a szívedet, fiam, és tartsd szemed előtt utaimat!
27 Mély verem a parázna nő, és szoros kút az idegen asszony.
28 Úgy leselkedik, mint egy rabló, és szaporítja a hűtlen emberek számát.
29 Kinek jaj? Kinek fáj? Kivel veszekednek? Kinek van gondja? Kit vernek véresre hiába? Kinek zavaros a szeme?
30 Azoknak, akik bor mellett mulatnak, és a fűszeres bort kóstolgatni járnak.
31 Ne nézd a bort, hogyan vöröslik, hogyan gyöngyözik a pohárban. Bizony simán lecsúszik az!
32 De végül megcsíp, mint a kígyó, megmar, mint a vipera.
33 Szemed zavaros dolgokat lát, te magad pedig összevissza beszélsz.
34 És olyan leszel, mint aki tenger közepén fekszik, vagy mint aki az árbockosárban fekszik.
35 Ütöttek engem, de nem fájt, vertek, de nem tudtam róla! Amint fölébredek, folytatom, ugyanezt keresem.
Példabeszédek 23
Hungarian Károli
23 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van elõtted.
2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3 Ne kivánd az õ csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; [ez ilyen testi] eszességedtõl szünjél meg.
5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyû, és az ég felé elrepül!
6 Ne egyél az irígy szemûnek étkébõl, és ne kivánd az õ csemegéit;
7 Mert mint a ki számítgatja [a falatot] magában, olyan õ: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11 Mert az õ megváltójuk erõs, az forgatja az õ ügyöket ellened!
12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13 Ne vond el a gyermektõl a fenyítéket; ha megvered õt vesszõvel, meg nem hal.
14 Te vesszõvel vered meg õt: és az õ lelkét a pokolból ragadod ki.
15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17 Ne irígykedjék a te szíved a bûnösökre; hanem az Úr félelmében [légy] egész napon;
18 Mert [ennek] bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19 Hallgass te, fiam, [engem,] hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20 Ne légy azok közül való, a kik borral dõzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülõje annak vígadoz.
25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülõd.
26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megõrizzék.
27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az õ csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society