Add parallel Print Page Options

23  Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van elõtted.

És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.

Ne kivánd az õ csemegéit; mert ezek hazug étkek.

Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; [ez ilyen testi] eszességedtõl szünjél meg.

Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyû, és az ég felé elrepül!

Ne egyél az irígy szemûnek étkébõl, és ne kivánd az õ csemegéit;

Mert mint a ki számítgatja [a falatot] magában, olyan õ: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.

A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.

A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.

10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;

11 Mert az õ megváltójuk erõs, az forgatja az õ ügyöket ellened!

12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.

13 Ne vond el a gyermektõl a fenyítéket; ha megvered õt vesszõvel, meg nem hal.

14 Te vesszõvel vered meg õt: és az õ lelkét a pokolból ragadod ki.

15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.

16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.

17 Ne irígykedjék a te szíved a bûnösökre; hanem az Úr félelmében [légy] egész napon;

18 Mert [ennek] bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.

19 Hallgass te, fiam, [engem,] hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.

20 Ne légy azok közül való, a kik borral dõzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.

21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.

22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.

23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.

24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülõje annak vígadoz.

25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülõd.

26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megõrizzék.

27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.

28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.

29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?

30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.

31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az õ csillogását; könnyen alá csuszamlik,

32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.

33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.

34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.

35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.

— 6 —

23 Ha az uralkodó vendégül lát,
    jól gondold meg, kinek az asztalánál ülsz!
Ne egyél túl sokat,
    még akkor se, ha nagyon éhes vagy!
Ne kívánd meg a kínált finom falatokat,
    lehet, hogy csak próbára tesz.

— 7 —

Ne törekedj a gazdagságra!
    Legyen eszed, és meg se próbáld!
A pénz gyorsan elszáll,
    egy szempillantás alatt eltűnik,
    elrepül, mint a madár.

— 8 —

Ha kapzsi ember hív vendégségbe, ne ülj az asztalához,
    s ne kívánd a finom ételeket, amivel kínál!
Azt mondja: „Egyél, igyál!” — de sajnálja tőled,
    és azt számolgatja, mennyibe kerül ez neki.
Amit megettél, kihányod,
    és hiába udvariaskodtál.

— 9 —

Meg se próbálj tanácsot adni a magabiztos ostobának!
    Úgyis csak kineveti bölcs szavaidat.

— 10 —

10 Ne vidd odébb a birtokhatár kövét,
    amelyet még elődeid állítottak!
    Ne vedd el az árváktól birtokukat,
11 mert erős az Örökkévaló, az árvák védelmezője!
    Ő védi meg ügyüket veled szemben!

— 11 —

12 Fogadd meg az intést,
    hallgass a bölcs beszédre!

— 12 —

13 Fegyelmezd meg a gyermeket, ha szükséges!
    Még ha meg is kell fenyítened, nem hal bele.
14 Lehet, hogy a haláltól mented meg,
    ha megvesszőzöd!

— 13 —

15 Fiam, ha bölcs leszel,
    boldoggá teszel engem is!
16 Mennyire örülök majd,
    ha bölcsen beszélsz!

— 14 —

17 Ne irigyeld a bűnösöket,
    de mindig teljes szívedből tiszteld és féld az Örökkévalót!
18 Akkor jó jövő vár rád,
    és amit remélsz, abban nem fogsz csalódni!

— 15 —

19 Hallgass rám fiam, hogy bölcs legyél,
    és irányítsd szíved az Örökkévaló útjára!
20 Ne barátkozz iszákosokkal,
    és ne járj együtt azokkal, akik túl sokat esznek!
21 Mert az ilyenek elszegényednek:
    folyton csak esznek, isznak, alszanak,
    végül semmijük sem marad.

— 16 —

22 Hallgass apád tanácsára,
    mert neki köszönheted, hogy élsz!
Tiszteld anyádat,
    még idős korában is!
23 Az igazság, bölcsesség, tanács és értelem
    minden pénzt megér,
vedd meg bármi áron,
    de soha el ne add semmiért!
24 Milyen boldog az igazságszerető gyermek apja,
    s mennyi öröme telik az apának bölcs gyermekében!
25 Hadd örüljenek a te szüleid is,
    hadd teljék öröme benned annak, aki megszült!

— 17 —

26 Add nekem a szívedet, fiam!
    Kövesd életem példáját!
27 A prostituált veszélyes,
    mint a mély verem,
más asszonya pedig, mint a szűk kút:
    nehéz kiszabadulni belőle.
28 Leselkedik rád, hogy rabul ejtsen,
    mint a rabló áldozatára,
    és a házasságtörő férfiak számát szaporítja.

— 18 —

29 Kik azok, akik folyton vitatkoznak és verekednek,
    sok szomorúságot és bajt okoznak,
    sebeket kapnak ok nélkül,
    és szemük a bortól vöröslik?
30 Azok, akik egész éjjel bor mellett mulatnak,
    s folyton ürügyet keresnek, hogy ihassanak.
31 Ne nézd hát a bort, ne csodáld rubin színét!
    Ne nézd, hogyan gyöngyözik a pohárban,
    mert hamar lecsúszik a torkodon!
32 Végül megmar, mint a kígyó,
    megmérgez, mint a vipera!
33 Részegen furcsa dolgokat látsz,
    és össze-vissza beszélsz.
34 Úgy érzed, viharos tengeren hánykolódsz,
    az árboc tetején.
35 Azt mondod: „Ütöttek, de nem fájt.
    Vertek, de nem is éreztem.
Mikor fogok felébredni?
    Hadd igyak még egy kicsit!”