Add parallel Print Page Options

Bölcs tanácsok, melyek a könnyelműségtől óvnak

20 A bor csúfolódóvá tesz, a részegítő ital lármássá, senki sem bölcs, aki attól tántorog.

A király haragja olyan, mint az oroszlán morgása, aki fölidézi, maga ellen vét.

Távol maradni a perpatvartól: dicsőség, a bolond mind belekeveredik.

Nem szánt ősszel a rest, de ha majd aratni akar, nem lesz mit.

Mély víz az ember szívének a terve, de az okos ember kimeríti.

Sok ember hirdeti, hogy ő hűséges, de ki találhat megbízható embert?

Feddhetetlenül él az igaz, még a fiai is boldogok lesznek.

Ha a király az ítélőszékben ül, tekintete észrevesz minden rosszat.

Ki mondhatja: tisztán tartottam szívemet, tiszta vagyok, nincs vétkem?

10 A kétféle súlyt és a kétféle vékát egyaránt utálja az Úr.

11 Már egy gyermek tetteiből is fel lehet ismerni, hogy tiszta és helyes-e, amit tesz!

12 A halló fület és a látó szemet egyaránt az Úr alkotta.

13 Ne szeresd az alvást, mert elszegényedsz; tartsd nyitva a szemed, és jóllakhatsz kenyérrel.

14 Rossz! Rossz! - mondja a vevő, de amint elmegy, már dicsekszik.

15 Lehet bőven arany és gyöngy, de legdrágább kincs az okosan beszélő száj.

16 Vedd el a ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért!

17 Ízlik az embernek a hazugsággal szerzett kenyér, de végül kaviccsal lesz tele a szája.

18 Tanácsadás erősíti meg a terveket, és irányítás kell a hadviseléshez.

19 A rágalmazó titkokat fed fel, azért a fecsegővel ne barátkozz!

20 Aki apját vagy anyját átkozza, annak mécsese a legnagyobb sötétben alszik ki.

21 Az előre kikövetelt örökségen végül is nem lesz áldás.

22 Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az Úrban, ő megsegít téged.

23 Utálja az Úr a kétféle súlyt, és a hamis mérleg nem jó dolog.

24 Az Úr irányítja a férfi lépteit, az ember hogyan érthetné meg útját?

25 Csapdába esik, aki valamit meggondolatlanul odaszentel, mert a fogadalomtétel után hiába bánkódik.

26 A bölcs király leteríti a bűnösöket, és kocsival hajt rájuk.

27 Az ember lelke az Úrtól kapott mécses, egészen átkutatja a test belsejét.

28 Szeretet és hűség őrzi a királyt, és szeretet támogatja trónját.

29 Az ifjaknak dísze az erő, az öregek ékessége pedig az ősz haj.

30 Zúzódások, sebek tisztítanak meg a gonoszságtól, és a test belsejében is érzett csapások.

20  A bor csúfoló, a részegítõ ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!

Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.

Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstõl; valaki pedig bolond, patvarkodik.

A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.

Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.

A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hû embert, azt ki találhat?

A ki az õ tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az õ fiai õ utána!

A király, ha az õ ítélõszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.

Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bûnömtõl?

10 A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettõ.

11 Az õ cselekedetibõl ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az õ cselekedete.

12 A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettõt.

13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, [és] megelégszel kenyérrel.

14 Hitvány, hitvány, azt mondja a vevõ; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.

15 Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.

16 Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.

17 Gyönyörûséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az õ szája kavicsokkal.

18 A gondolatok tanácskozással erõsek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.

19 Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegõ szájú, azzal ne barátkozzál.

20 A ki az õ atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.

21 A mely örökséget elõször siettetnek, annak vége meg nem áldatik.

22 Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!

23 Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.

24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az õ útában?

25 Tõr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.

26 Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.

27 Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.

28 A kegyelmesség és az igazság megõrzik a királyt, megerõsíti irgalmasság által az õ székét.

29 Az ifjaknak ékessége az õ erejök; és a véneknek dísze az õsz haj.

30 A kékek [és] a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belsõ részekig ható csapások.