Add parallel Print Page Options

A bölcsesség és a balgaság kétféle gyümölcse

14 Az asszonyi bölcsesség építi a házat, a bolondság pedig a maga kezével rombolja le.

Aki egyenes úton jár, féli az Urat, de aki letéved útjairól, az megveti őt.

A bolond szájából gőg sarjad, de a bölcseket megőrzi ajkuk.

Ha nincsenek barmok, üres a jászol, de bő a termés, ha erős az ökör.

Az igaz tanú nem hazudik, de a hamis tanú hazugságot beszél.

Hiába keresi a csúfolódó a bölcsességet, az értelmes embernek azonban könnyű a megismerés.

Menj el az ostoba ember elől, mert nem szerzel ajkáról tudást!

Az okos azért bölcs, mert érti a dolgát, az ostobák pedig bolond módon becsapódnak.

A bolondokat csúffá teszi a vétek, de a becsületes emberek közt jóakarat van.

10 A szív ismeri a maga keserűségét, és örömébe sem avatkozhat idegen.

11 A bűnösök háza népe kipusztul, de a becsületesek sátrában lakók virulni fognak.

12 Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet.

13 Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat.

14 A romlott szívű a magaviselete szerint fog jóllakni, meg a jó is a magáé szerint.

15 A tapasztalatlan mindent elhisz, de az okos vigyáz a lépésére.

16 A bölcs fél a rossztól, és elkerüli, az ostoba féktelen és elbizakodott.

17 A hirtelen haragú bolondságot követ el, és az alattomos embert gyűlölik.

18 Bolondságot örökölnek az együgyűek, az okosakat pedig tudás ékesíti.

19 Le fognak borulni a rosszak a jók előtt, és a bűnösök az igaz ember kapuja előtt.

20 A szegényt még barátja is gyűlöli, de a gazdagot sokan szeretik.

21 Aki megveti felebarátját, vétkezik, de aki az alázatosokon könyörül, boldog lesz.

22 Tévelyegnek, akik rosszat akarnak, a szeretet és a hűség pedig jót akar.

23 Minden munkának megvan a maga haszna, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut.

24 A bölcseknek koronája a gazdagság, de az ostobák bolondsága csak bolondság.

25 Életeket ment meg az igaz tanú, de aki hazugságot beszél, az csaló.

26 Aki az Urat féli, annak erős oltalma van, fiainak is menedéke lesz az.

27 Az Úrnak félelme az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére.

28 Nagy nép ad a királynak méltóságot, de ha elfogy a nemzet, elvész az uralkodó is.

29 A türelmes ember nagyon értelmes, a türelmetlen pedig nagy bolondságot követ el.

30 A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat.

31 Aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját, aki pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti.

32 A maga gonoszsága miatt bukik el a bűnös, de vigaszt kap az igaz, ha halálán van is.

33 Az értelmes ember szívében bölcsesség lakik, de az is kitudódik, hogy mi van az ostobákéban.

34 Az igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek.

35 Jóindulattal van a király az értelmes szolga iránt, de haragja sújtja a haszontalant.

14  A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.

A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az õ útaiban, megútálja õt.

A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket.

Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bõsége pedig az ökörnek erejétõl van.

A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.

A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû.

Menj el a bolond férfiú elõl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.

Az eszesnek bölcsesége az õ útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.

A bolondokat megcsúfolja a bûnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.

10 A szív tudja az õ lelke keserûségét; és az õ örömében az idegen nem részes.

11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.

12 Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember elõtt, és vége a halálra menõ út.

13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.

14 Az õ útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú.

15 Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.

16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott.

17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövõ férfi gyûlölséges lesz.

18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.

19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

20 Még az õ felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.

21 A ki megútálja az õ felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!

22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzõknek.

23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés.

24 A bölcseknek ékességök az õ gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság.

25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.

26 Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom, és az õ fiainak lesz menedéke.

27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.

28 A nép sokasága a király dicsõsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.

29 A haragra késedelmes bõvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedõ, bolondságot szerez az.

30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtõjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szûkölködõn.

32 Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.

33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti.

34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek.

35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítõhöz.