Add parallel Print Page Options

14  A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.

A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az õ útaiban, megútálja õt.

A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket.

Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bõsége pedig az ökörnek erejétõl van.

A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.

A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû.

Menj el a bolond férfiú elõl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.

Az eszesnek bölcsesége az õ útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.

A bolondokat megcsúfolja a bûnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.

10 A szív tudja az õ lelke keserûségét; és az õ örömében az idegen nem részes.

11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.

12 Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember elõtt, és vége a halálra menõ út.

13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.

14 Az õ útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú.

15 Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.

16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott.

17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövõ férfi gyûlölséges lesz.

18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.

19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

20 Még az õ felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.

21 A ki megútálja az õ felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!

22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzõknek.

23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés.

24 A bölcseknek ékességök az õ gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság.

25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.

26 Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom, és az õ fiainak lesz menedéke.

27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.

28 A nép sokasága a király dicsõsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.

29 A haragra késedelmes bõvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedõ, bolondságot szerez az.

30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtõjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szûkölködõn.

32 Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.

33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti.

34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek.

35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítõhöz.

14 A bölcs asszony[a] építi a családját,
    az ostoba pedig saját kezével rombolja le.
Aki igazságosan él, tiszteli és féli az Örökkévalót,
    de aki görbe utakon jár, Istent veti meg.
Az ostoba a beszéde miatt bajba kerül,
    a bölcset pedig saját szavai mentik meg.
Ha nincsenek ökreid, hogy műveljék a földet,
    üres a magtárad.
De bőséges termésre számíthatsz,
    ha erős ökreid vannak.
A hűséges tanú mindig igazat mond,
    de a hamis tanú hazudik.
A gúnyolódó hiába keresi a bölcsességet, nem találja,
    az értelmes azonban örömest tanul.
Hagyd ott az öntelt ostobát,
    hiszen semmit sem tanulhatsz tőle.
Az értelmesek bölcsessége abban van,
    hogy tudják, hová mennek,
az ostobák bolondsága pedig abban,
    hogy még magukat is becsapják.
Az ostobákat büntetéssel kell rávenni,
    hogy engedelmeskedjenek a törvénynek,
de az igazságosak örömmel engedelmeskednek.
10 Bánatodat csak a saját szíved ismeri igazán,
    és örömödben sem osztozhat idegen.
11 Az istentelen ember családja tönkremegy,
    az igazaké pedig felvirágzik.
12 Van olyan út, amely helyesnek látszik,
    végül mégis a halálba vezet.
13 Nevetés közben is fájhat a szíved,
    és az öröm végén szomorúság várhat.
14 A romlott szívű ember megkapja tetteiért méltó büntetését,
    a jó ember pedig jutalmát.
15 Az ostoba mindent elhisz, amit hall,
    a bölcs pedig minden lépését jól meggondolja.
16 A bölcs óvatos, és elkerüli a bajt,
    az ostoba pedig gátlástalan és elbizakodott.
17 A hirtelen haragú ostobán cselekszik,
    aki pedig gonosz terveket szövöget, azt meggyűlölik.
18 Az ostobák bolondságot örökölnek,
    az értelmeseket pedig tudással koronázzák meg.
19 Térdet hajt a gonosz a jó előtt,
    meghajol az istentelen az igazak kapujában.
20 A szegény embert még a szomszédja is lenézi,
    bezzeg a gazdagnak sok a barátja!
21 Aki megveti a másikat, vétkezik,
    de áldott, aki segít a szegényeken.
22 Akik gonoszt terveznek, elszámítják magukat,
    akik pedig jót, azok jóindulatra és hűségre számíthatnak.
23 A szorgalmas munka mindig hasznot hajt,
    de aki csak a száját jártatja, elszegényedik.
24 A bölcsek koronája a gazdagság,
    az öntelt ostobáké pedig saját butaságuk.
25 Az igaz tanú életet ment,
    a hamis tanú pedig cserben hagy.
26 Akik tisztelik és félik az Örökkévalót,
    teljes bizalommal vannak iránta,
    s ez még a gyermekeiknek is menedéket jelent.
27 Az Örökkévalót tisztelni és félni — ez az élet forrása,
    így kerülheted el a halál csapdáit.
28 A nép sokasága a király dicsősége,
    de ha elfogy a nemzet, elbukik a király is.
29 Aki féken tartja haragját, az igazán értelmes,
    aki pedig hirtelen haragú, nagyokat hibázik.
30 A békességes, nyugodt szív egészség a testednek,
    de az indulatosság[b] még a csontjaidat is megrontja.
31 Aki a szegényt elnyomja, annak Teremtőjét bántja meg,
    aki pedig segít a szegényeken, Istent tiszteli ezzel.
32 Saját gonoszsága miatt pusztul el a gonosz,
    az igazakat pedig ártatlanságuk oltalmazza.
33 Az értelmes ember szívében nyugszik a bölcsesség,
    amelynek az ostobák lelke hírét sem hallotta.
34 Az igazságosság felvirágoztatja a nemzetet,
    az igazságtalanság pedig romlásba dönti.
35 A király jóindulattal van bölcs szolgája iránt,
    de a haszontalant haragja sújtja.

Footnotes

  1. Példabeszédek 14:1 bölcs asszony Képes beszéd: a megszemélyesített Bölcsességről van szó, akit a szerző itt éppen asszonyként ábrázol. Hasonlóképpen az „ostoba asszony” is magát az ostobaságot, bolondságot személyesíti meg. Ebben a könyvben ezek a jelképes személyek gyakran szerepelnek. Ugyanakkor vonatkozhat egyes, valóságos személyekre is.
  2. Példabeszédek 14:30 indulatosság Vagy: „féltékenység, harag, vakbuzgóság, stb.”