Márk 9
Hungarian Károli
9 Azután monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy vannak némelyek az itt állók között, a kik nem kóstolnak addig halált, a míg meg nem látják, hogy az Isten országa eljött hatalommal.
2 És hat nap múlva magához vevé Jézus Pétert és Jakabot és Jánost, és felvivé õket csupán magukban egy magas hegyre. És elváltozék elõttük;
3 És a ruhája fényes lõn, igen fehér, mint a hó, mihez hasonlót a ruhafestõ e földön nem fehéríthet.
4 És megjelenék nékik Mózes Illéssel együtt, és beszélnek vala Jézussal.
5 Péter pedig megszólalván, monda Jézusnak: Mester, jó nékünk itt lenni: csináljunk azért három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.
6 De nem tudja vala mit beszél, mivelhogy megrémülének.
7 És felhõ támada, mely õket befogá, és a felhõbõl szózat jöve, mondván: Ez az én szerelmes Fiam; õt hallgassátok.
8 És mikor nagyhirtelen körültekintének, senkit sem látának többé maguk körül, egyedül a Jézust.
9 Mikor pedig a hegyrõl leszállának, megparancsolá nékik, hogy senkinek se beszéljék el, a mit láttak vala, csak a mikor az embernek Fia a halálból feltámad.
10 És ezt a szót megtarták magukban, tudakozván egymás között, mit tesz a halálból feltámadni?
11 És megkérdezék õt, mondván: Miért mondják az írástudók, hogy elõbb Illésnek kell eljõnie?
12 Õ pedig felelvén, monda nékik: Illés ugyan elõbb eljövén helyre állít mindent; de hogyan van az embernek Fiáról megírva, hogy sokat kell szenvednie és megvettetnie?
13 De mondom néktek, hogy Illés is eljött, és azt cselekedték vele, a mit akartak, a mint meg van írva õ felõle.
14 És mikor a tanítványokhoz ment vala, nagy sokaságot láta körülöttök, és írástudókat, a kik azokkal versengenek vala.
15 És az egész sokaság meglátván õt, azonnal elálmélkodék, és hozzásietvén köszönté õt.
16 Õ pedig megkérdezé az írástudókat: Mit versengetek ezekkel?
17 És felelvén egy a sokaságból, monda: Mester, ide hoztam hozzád az én fiamat, a kiben néma lélek van.
18 És a hol csak elõfogja, szaggatja õt; õ pedig tajtékot túr, a fogát csikorgatja, és elfonnyad. Mondám hát tanítványaidnak, hogy ûzzék ki azt, de nem tudták.
19 Õ pedig felelvén néki, monda: Óh hitetlen nemzetség, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok õt hozzám.
20 És hozzá vivék azt; és mihelyt õ meglátta azt, a lélek azonnal szaggatá azt; és leesvén a földre, tajtékot túrván fetreng vala.
21 És megkérdezé az atyját: Mennyi ideje, hogy ez esett rajta? Az pedig monda: Gyermeksége óta.
22 És gyakorta veté õt tûzbe is, vízbe is, hogy elveszítse õt; de ha valamit tehetsz, légy segítségül nékünk, könyörülvén rajtunk.
23 Jézus pedig monda néki: Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívõnek.
24 A gyermek atyja pedig azonnal kiáltván, könnyhullatással monda: Hiszek Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek.
25 Jézus pedig mikor látta vala, hogy a sokaság még inkább összetódul, megdorgálá a tisztátalan lelket, mondván néki: Te néma és siket lélek, én parancsolom néked, menj ki belõle, és többé belé ne menj!
26 És kiáltás és erõs szaggatás között kiméne; az pedig olyan lõn, mint egy halott, annyira, hogy sokan azt mondják vala, hogy meghalt.
27 Jézus pedig megfogván kezét, fölemelé; és az fölkele.
28 Mikor pedig bement vala a házba, tanítványai megkérdezék õt külön: Mi miért nem ûzhettük ki azt?
29 Õ pedig monda nékik: Ez a faj semmivel sem ûzhetõ ki, csupán könyörgéssel és bõjtöléssel.
30 És onnét kimenvén, Galileán mennek vala át; és nem akará, hogy valaki megtudja.
31 Mert tanítja vala tanítványait, és ezt mondja vala nékik: Az embernek Fia az emberek kezébe adatik, és megölik õt; de ha megölték, harmadnapra föltámad.
32 De õk nem értik vala e mondást, és féltek õt megkérdezni.
33 És elméne Kapernaumba. És odahaza megkérdezé õket: Mi felett vetekedtetek egymással az úton?
34 De õk hallgatának, mert egymás között a felett vetekedtek vala az úton, ki a nagyobb?
35 És leülvén, odaszólítá a tizenkettõt, és monda nékik: Ha valaki elsõ akar lenni, legyen mindenek között utolsó és mindeneknek szolgája.
36 És elõfogván egy gyermeket, közéjök állatá azt; és ölébe vévén azt, monda nékik:
37 A ki az ilyen gyermekek közül egyet befogad az én nevemben, engem fogad be; és a ki engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, a ki engem elbocsátott.
38 János pedig felele néki, mondván: Mester, látánk valakit, a ki a te neveddel ördögöket ûz, a ki nem követ minket; és eltiltók õt, mivelhogy nem követ minket.
39 Jézus pedig monda: Ne tiltsátok el õt; mert senki sincs, a ki csodát tesz az én nevemben és mindjárt gonoszul szólhatna felõlem.
40 Mert a ki nincs ellenünk, mellettünk van.
41 Mert a ki innotok ád egy pohár vizet az én nevemben, mivelhogy a Krisztuséi vagytok, bizony mondom néktek, el nem veszti az õ jutalmát.
42 A ki pedig megbotránkoztat egyet ama kicsinyek közül, a kik én bennem hisznek, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakára, és a tengerbe vetik.
43 És ha megbotránkoztat téged a te kezed, vágd le azt: jobb néked csonkán bemenned az életre, mint két kézzel menned a gyehennára, a megolthatatlan tûzre.
44 A hol az õ férgök meg nem hal, és tüzök el nem aluszik.
45 És ha a te lábad botránkoztat meg téged, vágd le azt: jobb néked sántán bemenned az életre, mint két lábbal vettetned a gyehennára, a megolthatatlan tûzre.
46 A hol az õ férgök meg nem hal, és tüzök el nem aluszik.
47 És ha a te szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt: jobb néked félszemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel vettetned a tüzes gyehennára.
48 A hol az õ férgök meg nem hal, és tüzök el nem aluszik.
49 Mert mindenki tûzzel sózatik meg, és minden áldozat sóval sózatik meg.
50 Jó a só: de ha a só ízét veszti, mivel adtok ízt néki? Legyen bennetek só, és legyetek békében egymással.
Márk 9
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
9 Majd azt mondta: „Igazán mondom, hogy az itt állók közül vannak néhányan, akik nem ízlelik meg a halált addig, amíg meg nem látják Isten Királyságát eljönni hatalommal.”
Jézus megmutatkozik a dicsőségében(A)
2 Hat nap múlva Jézus felment egy magas hegyre. Csak Pétert, Jakabot és annak testvérét, Jánost vitte magával. Senki más nem volt velük. A hegyen Jézus a tanítványok szeme láttára elváltozott. 3 A ruhája ragyogott, és olyan fehér lett, amilyet a földön senki sem tud készíteni. 4 Majd megjelent Illés és Mózes, és beszélgettek vele.
5 Ekkor Péter Jézushoz fordult: „Mester! Olyan jó itt lenni! Készítsünk három sátrat: egyet neked, egy másikat Mózesnek, egyet meg Illésnek!” 6 De nem tudta, mit mondjon, mert mindhárman nagyon megrémültek.
7 Ekkor egy felhő jelent meg fölöttük, és mindnyájukat beborította. A felhőből egy hang hallatszott: „Ő az én szeretett Fiam! Őt hallgassátok, és engedelmeskedjetek neki!”
8 Mire a három tanítvány körülnézett, már senki mást nem láttak, egyedül csak Jézust.
9 Miközben lefelé jöttek a hegyről, Jézus megparancsolta nekik: „Ne mondjátok el senkinek, amit láttatok, amíg az Emberfia fel nem támad a halálból!”
10 Ők nem is szóltak senkinek. Egymás között azonban arról tanakodtak, mit jelent az, hogy feltámadni a halálból. 11 Majd megkérdezték Jézustól: „Miért mondják a törvénytanítók, hogy a Messiás előtt Illésnek kell eljönnie?”[a]
12 Jézus ezt válaszolta: „Így van, előbb valóban Illés jön el, hogy mindent helyreállítson.
De mit jelent az, hogy az Írás szerint az Emberfiának sokat kell szenvednie, és hogy az emberek el fogják utasítani? 13 Igazán mondom nektek, hogy Illés már el is jött, és az emberek kényük-kedvük szerint bántak vele — úgy, ahogyan az Írás mondta róla.”
A megszállott fiút megszabadítja(B)
14 Amikor visszaértek a többi tanítványhoz, azokat éppen nagy sokaság vette körül, és törvénytanítók vitatkoztak velük. 15 Amint az emberek meglátták Jézust, elcsodálkoztak, és odafutottak, hogy köszöntsék.
16 Jézus megkérdezte: „Miről vitatkoztok?”
17 Egy férfi válaszolt a tömegből: „Mester, elhoztam a fiamat hozzád. Egy olyan szellem lakik benne, amely megnémítja. 18 Valahányszor ez a szellem megragadja, a fiam a földre zuhan, habzik a szája, fogát csikorgatja, és megmerevedik. Kértem a tanítványaidat, hogy űzzék ki belőle a gonosz szellemet, de nem voltak képesek rá.”
19 „Milyen hitetlen és romlott ez a nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom?! Meddig szenvedjelek el még titeket? Hozzátok ide azt a fiút!” — mondta Jézus.
20 Odavitték, s amikor a gonosz szellem meglátta Jézust, megrázta a fiút, aki összeesett, és habzó szájjal fetrengett a földön.
21 Jézus megkérdezte a fiú apját: „Mennyi ideje van a fiad ebben az állapotban?”
Az apa ezt felelte: „Már gyermekkora óta. 22 Ez a szellem a fiamat sokszor belehajszolta tűzbe-vízbe, hogy megölje. De könyörgök, ha tudsz valamit tenni, szánj meg bennünket, és segíts!”
23 Jézus így válaszolt: „Azt mondod: »Ha tudsz valamit tenni…«? Minden lehetséges annak, aki hisz.”
24 A fiú apja sírva felkiáltott: „Igen, hiszek! De segíts, hogy ne maradjon bennem semmi kételkedés!”
25 Amikor Jézus látta, hogy egyre nagyobb tömeg verődik össze körülötte, keményen ráparancsolt a gonosz szellemre: „Te süketséget és némaságot okozó gonosz szellem! Parancsolom, hogy menj ki ebből a fiúból, és többé soha ne térj vissza!”
26 A gonosz szellem hangosan kiáltozott, megrángatta a fiút, majd kiment belőle. A fiú úgy feküdt a földön, mintha meghalt volna. Olyannyira, hogy többen halottnak is vélték, 27 de Jézus megfogta a kezét, és talpra állította.
28 Ezután Jézus bement egy házba. Amikor maguk között voltak, a tanítványai megkérdezték tőle: „Miért nem volt erőnk kiűzni ezt a gonosz szellemet?”
29 Ő így válaszolt: „Ez a fajta semmi mással nem űzhető ki, csak imádkozással és böjtöléssel.”[b]
Jézus előre jelzi a halálát és feltámadását(C)
30 Ezután továbbmentek, és Galileán haladtak keresztül. Jézus nem akarta, hogy az emberek megtudják, merre jár, 31 mert csak a tanítványait akarta tanítani. Ezt mondta nekik: „Az Emberfiát hamarosan kiszolgáltatják azoknak az embereknek, akik meg fogják ölni. Három nappal a halála után azonban fel fog támadni.” 32 A tanítványok nem értették, hogy miről beszél, de nem merték megkérdezni.
Ki a legnagyobb?(D)
33 Ezután Kapernaumba mentek. Amikor már a házban voltak, Jézus megkérdezte a tanítványait: „Miről beszélgettetek útközben?” 34 Egyikük sem mert válaszolni, mert az úton arról vitatkoztak, hogy melyikük a nagyobb.
35 Akkor Jézus leült, odahívta magához a tizenkettőt, és ezt mondta: „Ha valaki első akar lenni, akkor legyen ő az utolsó, és legyen mindenki más szolgája.”
36 Azután kézen fogott egy kisgyermeket, és eléjük állította. Majd a karjaival átölelte, és ezt mondta a tanítványoknak: 37 „Aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben[c] az engem fogad be. Ha pedig engem befogad, akkor azt is befogadja, aki engem elküldött.”
Aki nincs ellenünk, az velünk van(E)
38 János egyszer ezt mondta Jézusnak: „Mester! Láttuk, hogy valaki a te nevedben űzi ki a gonosz szellemeket az emberekből. De megtiltottuk neki, hogy folytassa, mert nem tartozik közénk.”
39 „Hagyjátok! — mondta Jézus. — Mert aki az én nevemben tesz csodát, az nem fog mindjárt rosszat mondani rólam. 40 Aki nincs ellenünk, az velünk van.
41 Ha valaki inni ad nektek egy pohár vizet csak azért, mert a Messiáshoz tartoztok — igazán mondom nektek —, meg fogja kapni a jutalmát.”
Ne okozz megütközést!(F)
42 „Ezek a kicsinyek hisznek bennem, de jaj annak, aki miatt közülük akár csak egy is elveszíti a hitét![d] Az ilyen jobban járna, ha egy malomkövet kötnének a nyakára, és bedobnák a tengerbe, mielőtt ilyen bajt okozna.
43 Ha a saját kezed vinne bűnbe, inkább vágd le! Jobb, ha elveszted a fél kezedet, de mégis bejutsz az örök életre, mintha megmarad mindkét kezed, és úgy kerülsz a gyehenna olthatatlan tüzére! [44] [e] 45 Ha az egyik lábad vinne bűnbe, inkább vágd le! Jobb, ha elveszted a fél lábad, de mégis bejutsz az örök életre, mintha megmarad mindkét lábad, és úgy dobnak a gyehenna elolthatatlan tüzére! [46] [f] 47 Ha az egyik szemed visz bűnbe, még azt is inkább vájd ki, és dobd el! Jobb, ha fél szemmel jutsz be Isten Királyságába, mintha mindkét szemed megmarad, és úgy dobnak a gyehenna tüzébe! 48 Ott örökre a férgek tápláléka lennél, és soha ki nem alvó tűz égetne. 49 Mert mindenkit tűzzel sóznak meg.[g]
50 Jó a só, de ha elveszti az ízét, hogyan lehet helyrehozni? Legyen bennetek só, és éljetek egymással békességben!”
Footnotes
- Márk 9:11 Lásd Mal 4:5–6.
- Márk 9:29 böjtöléssel Néhány kéziratból ez hiányzik.
- Márk 9:37 nevemben Úgy is fordítható: „nevemért” vagy „kedvemért”.
- Márk 9:42 aki… a hitét Vagy: „aki mást elgáncsol, megbotránkoztat, megakadályoz, bűnbe visz, a bukását okozza”.
- Márk 9:44 Néhány görög kéziratban szerepel a 44. vers is, amely azonos a 48. verssel.
- Márk 9:46 Néhány görög kéziratban szerepel a 46. vers is, amely azonos a 48. verssel.
- Márk 9:49 Néhány görög kézirat hozzáteszi: „… és minden áldozatot sóval szórnak meg.” Az Ószövetségben az oltárra helyezett áldozatra sót szórtak.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center