Add parallel Print Page Options

46  Ez a szó, a melyet az Úr szólott Jeremiás prófétának a pogányok felõl;

Égyiptom felõl, a Nékó Faraónak, Égyiptom királyának serege felõl, a mely az Eufrátes folyó mellett, Kárkémisben vala, a melyet megvere Nabukodonozor, a babiloni király, Jójákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának negyedik esztendejében:

Készítsetek vértet és paizst, és induljatok a harczra.

Nyergeljétek a lovakat, és üljetek fel ti lovasok, és legyetek sisakokban. Tisztítsátok a kopjákat, öltsétek fel a pánczélokat.

Mit látok? Õk megriadva hátrálni kezdenek, vitézeik leveretnek és futásnak erednek, és vissza sem tekintenek! Mindenfelõl félelem, azt mondja az Úr.

Nem futhat el a gyors, és az erõs sem menekülhet el; észak felé, az Eufrátes folyó mellett legyõzetnek és elhullanak.

Kicsoda ez, a ki növekedik, mint a folyóvíz, és olyan, mint a megháborodott vizû folyamok?

Égyiptom növekedik úgy, mint a folyóvíz és mint a megháborodott vizû folyamok, mert ezt mondja: Felmegyek, ellepem a földet, elvesztem a várost és a benne lakókat.

Jõjjetek fel lovak, és zörögjetek szekerek, jõjjenek ki a vitézek, a szerecsenek és a Libiabeliek, a kik paizst viselnek, és a Lidiabeliek, a kik kézívet viselnek!

10 Az a nap pedig az Úrnak, a Seregek Urának büntetõ napja, hogy bosszút álljon ellenségein. És a fegyver felemészt és jól lakik és megrészegül az õ vérökkel, mert áldozatja lesz az Úrnak, a Seregek Urának észak földén, az Eufrátes folyó mellett.

11 Menj föl Gileádba, és végy balzsamot te szûz, Égyiptomnak leánya: hiába sokasítod az orvosságokat, nincs gyógyír számodra!

12 Hallották a pogányok a te gyalázatodat, és a te kiáltásoddal betelt a föld, mert vitéz vitézbe ütközött, és mind a ketten együtt estek el.

13 Az a szó, a melyet az Úr Jeremiás prófétához szólott, Nabukodonozornak, a babiloni királynak eljövetele felõl az Égyiptom földének megverésére:

14 Hirdessétek Égyiptomban és híreszteljétek Migdólban, híreszteljétek Nófban és Táfnesben, és ezt mondjátok: Állj elõ, és készítsd fel magadat, mert fegyver emészti meg a te kerületeidet.

15 Miért verettek le a te erõseid? Nem állhattak meg, mert az Úr rettentette el õket.

16 Megsokasította a tántorgót, egyik a másikra hullott, és ezt mondották: Kelj fel, és menjünk vissza a mi népünkhöz és a mi szülõföldünkre az erõszakoskodó fegyver elõl.

17 Ezt kiáltják akkor: A Faraó, Égyiptom királya, a háborúság[nak] [királya,] elhaladta a rendelt idõt.

18 Élek én, azt mondja a király, a kinek a neve Seregek Ura, hogy mint a Táborhegy [áll] a hegyek között, és mint a Kármel a tenger között, úgy jõ el.

19 Készíts magadnak elköltözésre való edényeket, Égyiptom leányának lakosa, mert Nóf elpusztul és megég, lakatlanná lesz.

20 Szép üszõtinó Égyiptom, [de] pusztulás tör reá észak felõl.

21 Még zsoldosai is olyanok õ közöttök, mint a hízlalt borjúk, de õk is meghátrálnak, egyetemlegesen elfutnak, meg nem állanak, mert romlásuk napja jön reájok, az õ megfenyíttetésök ideje.

22 Az õ szava mint a csúszó kígyóé, mert nagy sereggel indulnak, és szekerczékkel jõnek ellene, mint a favágók.

23 Kivágják az õ erdejét, azt mondja az Úr, mert beláthatatlanok, mert többen lesznek mint a sáskák, és megszámlálhatatlanok.

24 Megszégyenül Égyiptom leánya, északi nép kezébe jut.

25 Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Ímé, én megfenyítem Nó- Ammont és a Faraót és Égyiptomot és az õ isteneit és királyait, mind a Faraót, mind azokat, a kik bíznak benne.

26 Odaadom õket az õ lelkök keresõinek kezébe, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe, és az õ szolgáinak kezébe; de azután úgy lakoznak abban, mint azelõtt, azt mondja az Úr.

27 És te ne félj, oh én szolgám Jákób, és ne rettegj Izráel, mert ímé, én megszabadítlak téged messzirõl, és a te magodat is az õ fogságuk földérõl, és visszatér Jákób és megnyugszik és békességben lesz, és nem lesz, a ki megijeszsze.

28 Ne félj te, oh én szolgám Jákób, azt mondja az Úr, mert én veled vagyok, mert véget vetek minden nemzetnek, a kik közé kivetettelek téged, néked pedig nem vetek véget, hanem megverlek téged ítélettel, mert nem hagyhatlak teljesen büntetés nélkül.

Prófécia az egyiptomi sereg vereségéről

46 Az Örökkévaló szava érkezett Jeremiás prófétához a különböző nemzetekről. Ezt mondta az Örökkévaló Egyiptomról és Nékó fáraó, Egyiptom királya seregéről, amelyet Nebukadneccar, Babilónia királya és serege legyőzött Karkemis városa mellett, az Eufrátesz folyónál, Jójákim, Jósiás fia, Júda királya uralkodásának negyedik évében[a]:

„Készüljetek az ütközetre![b]
    Vegyétek föl a kis és nagy pajzsokat,
    induljatok rohamra!
Nyergeljétek lovaitokat!
    Harci szekerekre föl! Sorakozó!
Sisakot föl! Lándzsákat kézbe!
    Páncélt öltsetek!
De mit látok?
    Meghátrálnak, megrémülnek, futásnak erednek.
Harcosaik elestek,
    s aki még él, menekül, hátra se néz.
Rémület és iszonyat minden felől!
    — mondja az Örökkévaló. —
Nem futhat el a gyorslábú sem,
    nem menekülhet meg a hős,
megbotlanak, elesnek,
    ott hevernek az északi földön,
    az Eufrátesz partján mind.

Ki ez, aki úgy árad, mint a Nílus vize,
    mint az árvíz, mely elönti partjait?
Egyiptom ez, aki úgy árad, mint a Nílus vize,
    mint az árvíz, mely elönti partjait!
Azt mondja: »Elárasztom, elborítom a földet!
    Elpusztítom városait és lakóit!«
Rohamra, lovasok!
    Vágtassatok, harci szekerek!
Induljanak a harcosok:
    etióp és líbiai gyalogosok, pajzsot viselők,
Lúdból jött íjászok, induljatok!

10 De ez a nap az Úrnak, az Örökkévalónak,
    a Seregek Urának nagy napja,
a bosszú ideje,
    mikor az Örökkévaló megfizet ellenségeinek.
Az ő kardja arat diadalt,
    pusztít, öldököl,
    és vértől megrészegül.
Az Úr, az Örökkévaló, a Seregek Ura
    véresáldozatot tart az északi földön, az Eufrátesz mellett.

11 Egyiptom leánya, keress orvosságot Gileádban!
    Nem találsz ott sem,
nincs orvosság sebedre,
    nincs számodra gyógyulás!
12 Jajgatásod messzire hallik,
    megaláztatásod látják a nemzetek,
mert vitéz harcosaid egymásba botlanak,
    együtt rogynak össze mind a ketten.”

Prófécia Egyiptom megtámadásáról

13 Ezt mondta az Örökkévaló Jeremiás prófétának arról, hogy Nebukadneccar, Babilónia királya meg fogja támadni, és elfoglalja majd Egyiptomot:[c]

14 „Hirdessétek ezt Egyiptomban,
    kiáltsátok ki Migdólban,
    hirdessétek Nófban és Taphanészban:
Készüljetek a harcra, fegyverkezzetek,
    mert a kard már öldököl körülöttetek!
15 Miért futott el Ápisz?
    Egyiptom, miért nem állt ellen istened?
Mert az Örökkévaló sújtotta a porba!
16 Az Örökkévaló csapásai alatt elestek,
    a fáraó harcosai egymásra rogytak,
    mind a földön hevernek!
A többiek ezt mondják:
    »Gyertek, fussunk vissza szülőföldünkre,
    meneküljünk népünkhöz az öldöklő fegyver elől!«
17 Azt mondják:
»A fáraónak, Egyiptom királyának
    csak a hangja nagy,
    de a dicsősége odavan!«”

18 „Ezt mondja a Király,
    az Örökkévaló, a Seregek Ura:
Életemre mondom, hogy bizony eljön,
    s megtámadja Egyiptomot,
akinek ereje, mint a Tábór hegye a dombok között,
    mint a Kármel-hegy a tenger fölött!
19 Készülj, Egyiptom népe!
    Csomagold össze batyudat,
    mert száműzetésbe hurcolnak hamar!
Nóf városát porrá égetik,
    csak lakatlan romja marad.

20 Mint a szép üszőborjú, olyan Egyiptom,
    de észak felől bögöly száll rá.[d]
21 Egyiptom zsoldosai olyanok, mint a hizlalt borjak,
    mégis megfutamodtak, elmenekültek.
Nem álltak helyt a veszedelem napján,
    mert büntetésük ideje elérkezett.
22 Fut már Egyiptom, menekül,
    mint sziszegő kígyó a favágók elől.
Ellensége fejszéjét emelve közeleg,
    mintha favágók serege jönne erdőt irtani.
23 Bizony, kivágják Egyiptom erdejét
    — mondja az Örökkévaló —,
    ha még oly sűrű is!
Seregük tömérdek,
    mint a sáskák felhője,
    megszámlálhatatlan rengeteg!
24 Megszégyenül Egyiptom, vereséget szenved,
    és az északi nép kezébe kerül.”

25 Az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene mondja: „Bizony, megbüntetem Ámont[e], Nó istenét és a fáraót, meg egész Egyiptomot, isteneivel és királyaival együtt! Megbüntetem a fáraót is, meg azokat is, akik benne bíznak. 26 Kiszolgáltatom őket azoknak, akik az életükre törnek: Nebukadneccarnek, Babilónia királyának, meg a szolgáinak.

Azután majd Egyiptom ismét lakott föld lesz, mint a régi időkben” — mondja az Örökkévaló.

Prófécia Izráel helyreállításáról(A)

27 „Ne félj hát, szolgám, Jákób,
    ne rettegj, Izráel népe!
Lásd, én megszabadítlak a távoli országokból,
    s gyermekeidet a fogságból.
Visszahozlak, Jákób népe,
    s békében élhettek,
    senki sem rémít meg többé!
28 Ne félj, Jákób, mert veled vagyok!
    — mondja az Örökkévaló. —
Véget vetek a nemzeteknek,
    akik közé szétszórtalak,
    de nektek nem vetek véget.
De igazságosan megfenyítelek,
    mert semmiképp nem hagyhatlak büntetés nélkül.”

Footnotes

  1. Jeremiás 46:2 negyedik évében Ez kb. Kr.e. 605-ben történt.
  2. Jeremiás 46:3 A 3–12. versek annak a csatának a látomásos képét írják le, amelyet az Örökkévaló előre kijelentett Jeremiásnak. A valóságban Kr.e. 605-ben az Eufrátesz melletti Karkemis városánál zajlott le ez az ütközet, amelyben az egyiptomi sereg döntő vereséget szenvedett a babilóniai seregtől.
  3. Jeremiás 46:13 A 13–25. versek próféciája akkor teljesült be, amikor Nebukadneccar Kr.e. 568-ban bevonult Egyiptomba, és meghódította. Lásd 43:8–13.
  4. Jeremiás 46:20 észak… rá A babilóniai sereg Jeruzsálemből nézve észak felől közeledik, hogy megtámadja Egyiptomot.
  5. Jeremiás 46:25 Ámon Egyiptomban sokáig a legfontosabb bálványisten volt.

Jövendölések idegen népek ellen

46 Az Úr igéje, amely Jeremiás prófétához szólt a népekről:

Az egyiptomiak veresége Karkemisnél

Egyiptomról; Nékó fáraónak, Egyiptom királyának a hadseregéről, melyet megvert Nebukadneccar, Babilónia királya az Eufrátesz folyó mellett Karkemisnél Jójákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében:

Készítsétek a pajzsot és a vértet: induljatok a harcba!

Fogjátok be a lovakat, üljetek föl, lovasok! Álljatok sorba sisakban, fenjétek a lándzsákat, öltsetek páncélt!

De mit látok? Megrettennek, meghátrálnak, vitézeiket leverik, hanyatt-homlok menekülnek, vissza se néznek! Iszonyat mindenütt - így szól az Úr.

Nem futhat el a gyors, a vitéz sem menekülhet meg. Megbotlanak és elesnek északon az Eufrátesz folyó mellett.

Ki az, aki árad, mint a Nílus, vizei zúgnak, mint a folyamok?

Egyiptom árad, mint a Nílus, vizei zúgnak, mint a folyamok. Ezt mondta: Elárasztom, elborítom a földet, városokat pusztítok el lakosaikkal együtt!

Vágtassatok, lovak, robogjatok, harci kocsik, vonuljanak ki a vitézek, pajzzsal fölszerelt kúsiak és pútiak és íjjal fölszerelt lúdiak!

10 De az a nap az Úré, a Seregek Uráé; bosszúállás napja, bosszút áll ellenségein. Pusztít a fegyver, amíg csak bírja, csurog róla a vér. Az Úrnak, a Seregek Urának véresáldozata ez észak földjén, az Eufrátesz folyónál.

11 Menj Gileádba, és végy balzsamot, Egyiptom szűz leánya! Hiába a sok orvosság, mégsem gyógyulsz meg!

12 Hallják gyalázatodat a népek, jajgatásoddal tele van a föld, mert egyik vitéz a másikba botlik, és elesnek együtt mindketten.

Jövendölés Egyiptom elfoglalásáról

13 Ezt az igét jelentette ki az Úr Jeremiás prófétának arról, hogy eljön Nebukadneccar, Babilónia királya, és leveri Egyiptomot:

14 Mondjátok el Egyiptomban, hirdessétek Migdólban, hirdessétek Nófban és Tahpanhészban! Ezt mondjátok: Állj elő, légy erős, mert fegyver pusztít körülötted!

15 Miért menekül Ápisz, a te hatalmas istened? Nem tudott ellenállni, mert elkergette az Úr!

16 Sokan megtántorodtak, egymásra hullottak. Akkor ezt mondták: Jöjjetek, térjünk vissza népünkhöz, szülőföldünkre a gyilkos fegyver elől!

17 A fáraót, Egyiptom királyát szájhősnek nevezik, aki elmulasztotta az alkalmat.

18 Életemre mondom - így szól a Király, Seregek Ura a neve -, hogy oly bizonyosan bekövetkezik ez, ahogyan a Tábór ott áll a hegyek közt, és a Karmel a tengerben.

19 Készítsd holmidat a fogságba menetelre, Egyiptom lakossága! Mert pusztává lesz Nóf, felgyújtják, és nem lesz lakója.

20 Szépséges üszőborjú Egyiptom, de bögöly száll rá északról.

21 Zsoldosai is olyanok benne, mint a hizlalt bikaborjúk, mégis megfordulva valamennyien elfutnak, nem állnak helyt, ha eljön rájuk a veszedelem napja, a büntetés ideje.

22 Kígyó sziszegése hangzik, mert haderővel jönnek, és fejszékkel mennek neki, mint a favágók.

23 Kivágják erdejét - így szól az Úr-, noha áthatolhatatlan. Mert többen vannak, mint a sáskák, és megszámlálhatatlanok.

24 Megszégyenül Egyiptom leánya; északi nép kezébe kerül.

25 Így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Csapással sújtom Ámón istent Nó városában, a fáraót és Egyiptomot, isteneit és királyait, a fáraót és azokat, akik benne bíznak.

26 Azoknak a kezébe adom őket, akik az életükre törnek, Nebukadneccar babilóniai királynak és szolgáinak a kezébe. De azután megint úgy laknak ott, mint hajdan - így szól az Úr.

Vigasztalás Izráel számára

27 De te ne félj, szolgám, Jákób, és ne rettegj, Izráel! Mert én hazasegítlek a messzeségből, ivadékaidat a fogság földjéről. Visszatér Jákób, és békében lesz, gondtalanul él, nem riasztja senki.

28 Ne félj, szolgám, Jákób - így szól az Úr -, mert én veled leszek! Véget vetek minden népnek, akik közé szétszórtalak, de neked nem vetek véget. Megfenyítelek igazságosan, mert nem hagyhatlak büntetés nélkül.