Add parallel Print Page Options

És felele a témáni Elifáz, és monda:

Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtõztetni magát a beszédben?

Ímé sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerõsítetted;

A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszketõ térdeket megerõsítetted;

Most, hogy rád jött [a sor], zokon veszed; hogy téged ért [a baj,] elrettensz!

Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed- é utaidnak becsületessége?

Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?

A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.

Az Istennek lehelletétõl elvesznek, az õ haragjának szelétõl elpusztulnak.

10 Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.

11 Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nõstény oroszlán kölykei elszélednek.

12 Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet.

13 Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket.

14 Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.

15 Valami szellem suhant el elõttem, s testemnek szõre felborzolódék.

16 Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim elõtt, mély csend, és [ilyen] szót hallék:

17 Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az õ teremtõje elõtt tiszta-é az ember?

18 Ímé az õ szolgáiban sem bízhatik és az õ angyalaiban is talál hibát:

19 Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?!

20 Reggeltõl estig gyötrõdnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.

21 Ha kiszakíttatik belõlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül?

Elifáz prédikál Jóbnak

Akkor megszólalt a témáni Elifáz:

„Ha mondok valamit, nem bánod-e?
    Ki állja meg ezt szó nélkül?
Sokakat tanítottál, sok éven át,
    aki gyenge volt, bátorítottad,
szavad a botladozót felsegítette,
    a roskadozó térdeket megerősítette.
De most, hogy te kerültél sorra, megzavarodsz?
    Mikor téged ér baj, mindjárt elhagy erőd?
Istenfélelmed miért nem ad erőt?
    Igazságos életed nem nyújt reményt?
Gondold csak meg, az ártatlanokat nem éri csapás!
    Aki igazságosan él, nem éri veszedelem!
Hanem akik hamisságot szántanak,
    és gonoszságot vetnek,
    azok aratnak veszedelmet!
Ezeket Isten lehelete elsöpri,
    haragjának forgószele szétzúzza.
10 Olyanok lesznek, mint az ordító oroszlán,
    mint a törött fogú morgó oroszlán,
11 mint nőstény oroszlán, ha nem talál prédát.
    Mind elpusztulnak, s kölykeik éhen halnak.

12 Titokzatos szót hallottam,
    suttogás jutott fülembe,
13 mikor éjjeli látomáson töprengtem éppen,
    s mély álomba zuhantam hirtelen.
14 Félelem és remegés fogott el,
    még csontjaim is reszkettek.
15 Egy szellem suhant el arcom előtt,
    s még a hajam is égnek állt.
16 Csendben megállt előttem,
    de nem láttam alakját,
valaki ott volt, éreztem.
    Azután megszólalt:
17 »Vajon az ember megállhat-e Isten előtt?
    Számára lehet-e valaki elfogadható?
18 Hiszen még mennyei szolgáiban sem bízhat,
    még angyalaiban is talál hibát!
19 Hát még az emberekben,
    akik porból épített agyagházakban laknak,[a]
    s könnyebben szétnyomhatók a molynál!
20 Reggeltől estig csak szenvednek,
    majd örökre elvesznek, de észre sem veszi senki.
21 Sátoruk cövekét kihúzzák,
    s meghalnak bölcsesség nélkül.«”

Footnotes

  1. Jób 4:19 agyagházakban laknak Képes beszéd: az „agyagház” az ember teste.