Add parallel Print Page Options

Elíhú harmadik beszéde: Jóbot méltán bünteti Isten

35 Tovább beszélt Elíhú, és ezt mondta:

Jogosnak gondolod-e, ha ezt mondod: Igazam van Istennel szemben?

Ha így szólsz: Mit érek vele, mi hasznom abból, ha nem vétkezem? -

Én megadom rá neked a választ, neked is, meg a barátaidnak is.

Tekints az égre és lásd meg! Nézd a fellegeket, milyen magasan vannak fölötted!

Ha vétkezel, mit ártasz neki? Bármennyi a bűnöd, mit tehetsz ellene?

Ha igaz vagy, mit adsz neki, vagy mit kap tőled?

Csak a magadfajta embernek árt a bűnöd, és az ember fiának használ igazságod.

A sok elnyomás miatt kiáltoznak az emberek, jajgatnak a hatalmasok karja miatt.

10 De nem mondják: Hol van az én teremtő Istenem, aki éneket ad számba éjszaka,

11 aki többre tanít minket, mind a föld állatait, és bölcsebbé tesz az égi madaraknál?

12 Ezért kiálthatnak a gonoszok kevélysége miatt, de ő nem válaszol.

13 Bizony a hiábavalóságot nem hallgatja meg Isten, a Mindenható nem veszi tekintetbe.

14 Akkor sem, ha azt mondod, hogy nem veszed észre, előtte van ügyed, de várnod kell.

15 Mivel még nem büntetett meg eléggé haragjában, és még nem vette tudomásul, hogy mily nagy a vétek,

16 azért tátja föl Jób hiábavalóságra a száját, és szaporítja a szót tudatlanul.

35  Tovább is felele Elihu, és monda:

Azt gondolod-é igaznak, ha így szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint Istené?

Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belõle? Mivel várhatok többet, mintha vétkezném?

Én megadom rá néked a feleletet, és barátaidnak te veled együtt.

Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted!

Hogyha vétkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasítod bûneidet, mit ártasz néki?

Ha igaz vagy, mit adsz néki, avagy mit kap a te kezedbõl?

Az olyan embernek [árt] a te gonoszságod, mint te vagy, és igazságod az ilyen ember fiának [használ.]

A sok erõszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt;

10 De egy sem mondja: Hol van Isten, az én teremtõm, a ki hálaénekre indít éjszaka;

11 A ki többre tanít minket a mezei vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég madarainál?

12 Akkor azután kiálthatnak, de õ nem felel a gonoszok kevélysége miatt;

13 Mert a hiábavalóságot Isten meg nem hallgatja, a Mindenható arra nem tekint.

14 Hátha még azt mondod: Te nem látod õt; az ügy elõtte van és te reá vársz!

15 Most pedig, mivel nem büntet haragja, és nem figyelmez a nagy álnokságra:

16 Azért tátja fel Jób hívságra a száját, [és] szaporítja a szót értelem nélkül.