Add parallel Print Page Options

34  És szóla Elihu, és monda:

Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket!

Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt.

Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó?

Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat.

Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl [talált] hibám nélkül!

Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet.

És egy társaságban forog a gonosztevõkkel, és az istentelen emberekkel jár!

Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él.

10 Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentõl a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság!

11 Sõt inkább, a mint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az õ útja szerint találja meg, a mit keres.

12 Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot!

13 Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot?

14 Ha csak õ magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná:

15 Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba.

16 Ha tehát van eszed, halld meg ezt, [és] a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára!

17 Vajjon, a ki gyûlöli az igazságot, kormányozhat-é? Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é?

18 A ki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a fõembereknek: Te gonosztevõ!

19 A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az õ kezének munkája.

20 Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas [is] eltûnik kéz nélkül!

21 Mert õ szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja.

22 Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, a hova elrejtõzhessék a gonosztevõ;

23 Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre!

24 Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe.

25 Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak.

26 Gonosztevõk gyanánt tapodja meg õket olyan helyen, a hol látják.

27 A kik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem,

28 Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és õ a nyomorultak kiáltását meghallja.

29 Ha õ nyugalmat ád, ki kárhoztatja õt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elõl, akár ember elõl egyaránt;

30 Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tõre a népnek.

31 Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé;

32 A mit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem!

33 Avagy te szerinted fizessen-é [csak azért], mert ezt megveted, [és] hogy te szabd meg és nem én? Nos, mit tudsz? Mondd!

34 Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat:

35 Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók.

36 Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, a miért úgy felel, mint az álnok emberek!

37 Mert vétkét gonoszsággal tetézi, csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik.

34 Majd Elihú így folytatta:

„Hallgassatok rám, bölcsek,
    figyeljetek, ti értelmesek!
Mert a fülnek kell megvizsgálnia, amit hall,
    ahogy az ételt a nyelv ízleli.
Vizsgáljuk hát meg együtt, mi a helyes,
    döntsük el együtt, mi az igazság!
Mert Jób azt mondta: »Ártatlan vagyok,
    Isten mégis megfosztott igazságomtól!
Noha ártatlan vagyok,
    mégis hazugnak ítéltek engem!
Nem vétkeztem,
    mégis megsebeztek, gyógyíthatatlanul.«

Jób, ki lenne hozzád hasonló,
    ki merne ilyen gyalázatos dolgokat mondani?!
Hiszen azon az úton jársz, mint a gonosztevők!
    Úgy beszélsz, mint az istentelen bűnösök!
Azt mondod: »Nincs semmi értelme,
    ha Isten kedvét keresem, ha benne gyönyörködöm!«

10 Most hát figyeljetek rám, ti bölcsek!
Istentől távol áll minden gonoszság,
    a Mindenható soha nem igazságtalan!
11 Sőt, mindenkinek a saját tettei szerint fizet meg,
    mindenkit aszerint jutalmaz, ahogy megérdemli.
12 Bizony, Isten soha nem követ el gonoszságot,
    a Mindenható nem ferdíti el az igazságot!
13 Ki bízta őrá a Földet?
    Ki tette felelőssé az egész világért?
14 Ha Isten csak magával törődne,
    és szellemét újra magához vonná vissza,
    ha teremtményeitől leheletét visszavenné,
15 bizony, minden élő azonnal kimúlna,
    bizony, mind porrá omlanánk megint.

16 Ha értelmesek vagytok, halljátok meg ezt,
    figyeljetek szavaimra!
17 Hogyan kormányozhatna, aki gyűlöli az igazságot?
    Hogyan vádolhatod őt, az Igazságost és Hatalmast?!
18 Hiszen Isten az, aki így szól a királyhoz:
    »Te semmirekellő!«
Azt mondja a fejedelemnek:
    »Bűnös vagy és gonosz!«
19 De nem elfogult a fejedelmek iránt,
    egyaránt szeret gazdagot és szegényt,
    hiszen ő alkotta mindkettőt.
20 Meghal a gazdag is, a szegény is,
    az éjszaka közepén hirtelen megrendülnek és eltűnnek.
Meghalnak a hatalmasok is,
    pedig egy ujjal sem ér hozzájuk senki.

21 Bizony, szemmel tartja Isten az ember útjait,
    jól látja minden lépését.
22 Nincs olyan sűrű sötétség,
    ahol elrejtőzhetne a gonosz!
    Előle még a halál árnyéka sem takar el.
23 Nincs szüksége rá, hogy hosszasan vizsgálja,
    s trónja elé idézze az embert ítéletre.
24 Nem kérdezi őket, nem nyomoz,
    egyszer csak hirtelen összetöri a hatalmasokat,
    és másokat állít a helyükre,
25 mert szemmel tartja, s nem felejti tetteiket.
    Egyetlen éjszaka felforgatja hatalmukat,
    szétmorzsolja erejüket, végük van.
26 Gonosz tetteik miatt lesújt rájuk,
    mindenki szeme láttára megbünteti őket,
27 mert elfordultak Istentől,
    s nem törődtek vele.
28 Mert a gonoszok miatt száll az égre a nyomorultak panasza,
    de a szegények kiáltását Isten meghallgatja.
29 Ha Isten hallgat, és nem felel,
    még akkor sem vádolhatja őt senki!
Ha eltakarja arcát, és visszatartja áldásait egy néptől
    vagy egyetlen embertől,
kicsoda láthatja meg őt,
    ki járulhat elébe?
30 Isten elveszi az istentelen uralkodó hatalmát,
    nem engedi, hogy népét romlásba vigye.

31 De mondtad-e Istennek:
»Bűnös vagyok, és büntetésem elszenvedem,
    de nem vétkezem többé!
32 Istenem, taníts meg arra, amit át nem láthatok!
    Ha vétkeztem is, többé nem teszem«?

33 Jób, szeretnéd, hogy Isten megfizessen neked?
    Akkor miért utasítod el ítéletét?
Most rajtad a sor, válassz!
    Nem dönthet más helyetted.
    Mit felelsz erre, mondd?
34 Az okos emberek azt mondják majd,
    s minden bölcs egyetért ebben:
35 »Jób értelmetlenül beszél,
    szavaiból minden bölcsesség hiányzik!«
36 Ó, bárcsak megvizsgálnák Jóbot,
    hiszen úgy válaszol, mint a gonoszok,
37 bűneit szaporítja szavaival,
    lázadása egyre növekszik,
    s beszédével folyton csak Isten ellen hadakozik.”