Add parallel Print Page Options

Az ember kiaknázza a természet kincseit

28 Az ezüstnek bányája van, az aranynak pedig helye, ahol mossák.

A vasat a földből hozzák elő, a rezet pedig kőzetből olvasztják.

Véget vet az ember a sötétségnek, sorra végigkutatja a sűrű homályban és sötétségben levő köveket.

Aknát törnek lakatlan helyen, a járókelők elfeledkeznek róluk, az emberektől messze függnek, himbálóznak.

A föld, amelyből kenyér terem, odalent olyan, mintha tűz pusztította volna.

A zafír kőzetben található, az arany pedig rögöcskékben.

Ösvényét nem ismeri a ragadozó madár, a sólyom szeme sem pillantja meg.

Nem járnak ott vadállatok, az oroszlán sem lépked rajta.

A legkeményebb követ is megmunkálja, a hegyek tövét is földúlja.

10 A sziklákban folyosót hasít, és minden drágaságot meglát a szeme.

11 Eltömi a beszivárgó vizet, napvilágra hozza, ami rejtve van.

A bölcsességet nem lehet megvásárolni

12 De a bölcsesség hol található? Hol van az értelem lelőhelye?

13 Nem ismeri értékét a halandó, nem található az élők földjén.

14 A mélység ezt mondja: Nincs bennem! A tenger ezt mondja: Nálam sincsen!

15 Nem lehet megvenni színaranyért, nem lehet árát ezüstben kimérni.

16 Nem fizethető meg Ófír aranyával, sem drága ónixszal vagy zafírral.

17 Nem ér föl vele az arany és az üveg, aranyékszerekért sem cserélhető.

18 Korall és kristály nem is említhető, a bölcsesség birtoklása drágább a gyöngyöknél.

19 Nem ér föl vele a Kúsból való topáz, színarannyal sem lehet megfizetni.

Egyedül Isten ad bölcsességet

20 Honnan jön tehát a bölcsesség? Hol van az értelem lelőhelye?

21 Rejtve van minden élő szeme előtt, az ég madarai elől is el van takarva.

22 A pusztulás és a halál ezt mondja: Csak hírét hallottuk fülünkkel.

23 Isten ismeri az ahhoz vezető utat, ő tudja annak lelőhelyét.

24 Mert ő ellát a föld széléig, mindent lát az ég alatt.

25 Amikor megszabta a szél erejét, és megállapította a vizek mértékét,

26 megszabta az esőnek a rendjét és a mennydörgő viharfelhő útját:

27 akkor megtekintette és számbavette, elkészítette és megvizsgálta a bölcsességet.

28 Az embernek pedig ezt mondta: Íme, az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz kerülése az értelem.

28  Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.

A vasat a földbõl hozzák elõ, a követ pedig érczczé olvasztják.

Határt vet [az ember] a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.

Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektõl messze.

Van föld, a melybõl kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tûz által;

Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.

Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.

Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.

Ráveti kezét [az ember] a kovakõre, a hegyeket tövükbõl kiforgatja.

10 A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.

11 Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.

12 De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?

13 Halandó a hozzá vivõ utat nem ismeri, az élõk földén az nem található.

14 A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.

15 Színaranyért meg nem szerezhetõ, ára ezüsttel meg nem fizethetõ.

16 Nem mérhetõ össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.

17 Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhetõ.

18 Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.

19 Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhetõ össze.

20 A bölcseség honnan jõ tehát, és hol van helye az értelemnek?

21 Rejtve van az minden élõ szemei elõtt, az ég madarai elõl is fedve van.

22 A pokol és halál azt mondják: [Csak] hírét hallottuk füleinkkel!

23 Isten tudja annak útját, õ ismeri annak helyét.

24 Mert õ ellát a föld határira, õ lát mindent az ég alatt.

25 Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;

26 Mikor az esõnek határt szabott, és mennydörgõ villámoknak útat:

27 Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.

28 Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.