Jób 13
Hungarian New Translation
Jób vádolja barátait
13 Mindezt saját szememmel láttam, fülemmel hallottam, és megértettem.
2 Én is tudom, amit ti tudtok, nem vagyok alábbvaló, mint ti.
3 Ezért a Mindenhatóval akarok beszélni, Istennel szemben akarok védekezni.
4 Mert hazugságot kentek rám, mindnyájan mihaszna orvosok vagytok.
5 Bár elhallgatnátok egészen, akkor bölcsek maradnátok!
6 Hallgassátok meg védekezésemet, és figyeljetek ajkam ellenvetéseire.
7 Isten érdekében beszéltek álnokságot? Az ő érdekében beszéltek hamisságot?
8 Neki akarjátok pártját fogni, vagy Isten mellett perbe szállni?
9 Jó lesz-e, ha megvizsgál benneteket? Becsaphatjátok-e, ahogyan becsapjátok az embereket?
10 Szigorúan megbüntet titeket, ha titokban személyválogatók vagytok.
11 Nem ijedtek meg fenséges voltától? Nem fog el benneteket rettegés?
12 Jeles mondásaitok hamuba írt példázatok, sáncaitok agyagsáncok.
Jób Isten elé akar állni
13 Hallgassatok már el, hadd beszéljek én, bármi történjék is velem!
14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, miért tenném kockára életemet?
15 Hiszen megölhet engem! Nem is reménykedem! Csak utaimat akarom védeni előtte.
16 Már az is segítség nekem, hogy elvetemültek nem kerülhetnek elé.
17 Azért hallgassatok figyelmesen szavamra, fületekkel magyarázatomra.
18 Íme, előterjesztem ügyemet! Tudom, hogy nekem van igazam.
19 Van-e, aki perbe száll velem? Akkor elhallgatok és kimúlok.
20 Csak kettőt ne tégy velem, színed elől akkor nem rejtőzőm el:
21 vedd le rólam kezed, ne rémíts és ne ijessz engem!
22 Szólj hozzám, és én válaszolok, vagy én beszélek, és te felelj nekem!
23 Mi a bűnöm, mi a vétkem? Hitszegésem és vétkem ismertesd meg velem!
24 Miért rejted el arcodat, miért tartasz ellenségednek?
25 Elsodort falevelet rémítesz, és száraz szalmaszálat üldözöl,
26 hogy ily sok keserűséget róttál rám, s ifjúkori bűneimért fizetsz meg nekem?!
27 Béklyót tettél a lábamra, ellenőrzöd minden ösvényemet, még lábam nyomát is megjegyzed!
28 Korhadtan mállok szét, mint a molyrágta ruha.
Jób 13
Hungarian Károli
13 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten elõtt kivánom védeni ügyemet.
4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
6 Halljátok meg, kérlek, az én feddõzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és õ érette szóltok-é csalárdságot?
8 Az õ személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é õt, a mint megcsalható az ember?
10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
11 Az õ fensége nem rettent-é meg titeket, a tõle való félelem nem száll-é rátok?
12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni elõtte!
16 Sõt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
18 Ímé, elõterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
20 Csak kettõt ne cselekedj velem, szined elõl akkor nem rejtõzöm el.
21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
23 Mennyi bûnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
26 Hogy ily [sok] keserûséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society