Add parallel Print Page Options

A mikor gyógyítani akarnám Izráelt, akkor tudódik ki Efraim vétke és Samaria gonoszsága; mert csalárdul cselekesznek, tolvaj tör be, és rabló fosztogat az utczán.

És eszökbe sem veszik, hogy emlékezem minden gonoszságukra. Most körülvették õket az õ cselekedeteik, a melyek színem elõtt vannak.

Gonoszságukkal gyönyörködtetik a királyt, és hazugságaikkal a fejedelmeket.

Mindnyájan házasságtörõk; olyanok, mint a kemencze, a melyet befût a sütõ; szünetel a tüzeléssel, a tészta bekovászolásától annak megkeléséig.

Királyunk napján a fejedelmek beteggé lesznek a bor hevétõl; csúfolóknak nyújtja az õ kezét.

Mert, mint a kemencze, közelednek álnokságukban az õ szívökkel. Egész éjszaka alszik az õ sütõjök; reggel ég, mint a lángoló tûz.

Mindnyájan tüzesek, mint a sütõ kemencze, és megemésztik biráikat. Királyaik mind elhullottak. Nincs köztök senki, a ki hozzám kiáltana.

Efraim összekeveredett a népekkel. Olyanná lõn az Efraim, mint a meg nem fordított pogácsa.

Idegenek emésztik erejét, de õ nem veszi észre. Õsz hajjal is hintve van már, és azt sem veszi észre.

10 Izráel ellen az õ büszkesége tesz tanúbizonyságot, és még sem térnek vissza az Úrhoz, az õ Istenökhöz, és nem keresik õt mindennek daczára sem.

11 És olyan lett Efraim, mint az együgyû galamb: balgatag! Égyiptomhoz kiáltanak, Assiriához folyamodnak.

12 De] a mint mennek, kiterjesztem hálómat ellenök; levonszom õket, mint az ég madarát; megbüntetem õket az õ gyülekezetöknek [adott] kijelentés szerint.

13 Jaj nékik, mert eltávoztak én tõlem! Pusztulás reájok, mert vétkeztek ellenem. Én ugyan megszabadítanám õket; de õk hazugságot szólnak ellenem!

14 És nem kiáltanak hozzám szívökbõl, hanem ordítoznak ágyasházaikban; a búza és a must miatt gyûlnek egybe; ellenem fordulnak.

15 Pedig én tanítottam [õket,] én erõsítettem meg karjokat, és õk mégis gonoszt gondolnak ellenem.

16 Megtérnek, [de] nem a magasságos [Istenhez.] Olyanok, mint a csalárd kézív. Fegyvertõl hullnak el fejedelmeik, az õ nyelvöknek mérge miatt. Ez lesz gyalázatjok Égyiptom földén.

Izráel hanyatlása

„Amikor helyre akartam állítani népemet,
    meg akartam gyógyítani Izráelt,
akkor derült ki Efraim bűne,
    akkor látszott meg Samária[a] gonoszsága.
Hazugságban élnek,
    tolvaj tör be házaikba,
    rablócsapat fosztogat odakint.
Eszükbe sem jut,
    hogy minden gaztettükre emlékezem,
    hiszen ott vannak tetteik szemem előtt!
    Körülfogták őket saját bűneik.

Gonoszsággal örvendeztetik meg királyukat,
    hazugsággal fejedelmeiket.
Egytől egyig mind hűtlenek,
    mint a házasságtörők!
Olyanok, mint a felfűtött kemence,
    melynek már nem szítják a tüzét,
míg a bekovászolt tészta megkel,
    belül mégis forró marad.
Királyunk napján a fejedelmek dáridóznak,
    ivócimboráik csúfolódó idegenek,
    s a bortól mind megbetegszenek.
Felhevülnek a bortól,
    mint parázstól a kemence.
Egész éjjel izzanak,
    reggel megint lángolnak,
    mint a felszított tűz.
Tüzesek, mint a kemence,
    s elemésztik vezetőiket.
Királyaik sorra elhullanak,[b]
    még sincs közöttük senki,
    aki segítségül hívná nevem!

Jaj nekik, mert elpártoltak tőlem!

Efraim összekeveredett a nemzetekkel,
    s olyan lett, mint a kemencében hagyott lángos:
    odaégett.
Mert idegenek emésztik fel erejét,
    de észre sem veszi!
Már haja is megőszült,
    de azt sem veszi észre.
10 Izráel ellen a saját büszkesége tanúskodik,
    mert nem térnek vissza Istenükhöz, az Örökkévalóhoz,
    nem keresik őt mindennek ellenére sem.

11 Efraim is olyanná lett,
    mint egy ostoba galamb.
Milyen értelmetlenek,
    hiszen Egyiptomot hívják segítségül,
    és Asszíriához küldenek követeket!
12 De akárhová futkosnak,
    hálót feszítek eléjük,
    s megfogom őket, mint a repdeső madarakat.
Megbüntetem őket,
    mivel idegenekkel szövetkeztek.

13 Jaj nekik, mert elpártoltak tőlem,
    pusztulás vár rájuk,
    mert lázadtak ellenem!
Én ugyan megmenteném őket,
    de ők hazugságokat beszélnek felőlem.
14 Nem kiáltanak hozzám teljes szívükből,
    csak jajgatnak ágyaikban.
Keseregnek a búza és bor hiánya miatt,
    s ellenem lázadoznak.
15 Felneveltem, megerősítettem őket,
    mégis gonoszt forralnak ellenem.
16 Olyanok, mint a rossz íj,
    visszafordulnak, de nem a Felségeshez.[c]
Fejedelmeiket kard pusztítja el,
    mert gyaláztak engem,
    mikor Egyiptomba mentek segítségért.”

Footnotes

  1. Hóseás 7:1 Efraim… Samária Itt valószínűleg az északi királyságot, Izráelt jelenti, amelynek Samária volt a fővárosa.
  2. Hóseás 7:7 elhullanak Hóseás idejében Izráel királyai közül többet is meggyilkoltak alattvalóik, hogy a helyükre ülhessenek.
  3. Hóseás 7:16 de… Felségeshez Vagy: „de azokhoz, akik nem istenek”.

Összeesküvések a királyi udvarban

Amikor gyógyítani akartam Izráelt, lelepleződött Efraim bűne és Samária gonoszsága. Álnokul élnek, tolvaj tör be a házba, rablóbanda fosztogat az utcán.

Eszükbe sem jut, hogy emlékszem minden gonoszságukra. Pedig ott vannak körülöttük tetteik, amelyek színem elé kerültek.

Álnok módon örvendeztetik a királyt, hízelgéssel a vezéreket.

Mindnyájan házasságtörők. Olyanok, mint amikor a kemencét befűti a pékmester, de abbahagyja a tüzelést, míg a megdagasztott tészta meg nem kel.

Beteggé teszik királyunkat ünnepnapján tüzes borral a vezérek; kezet nyújt a hangoskodóknak.

Közelébe férkőztek álnokul, szívük olyan, mint a kemence: egész éjszaka aludt haragjuk, de reggelre kigyullad, mint a lángoló tűz.

Mindnyájan izzanak, mint a kemence, megemésztik bíráikat. Királyaik mind elhulltak, egyikük sem kiáltott hozzám.

Izráel hiába bízik idegenekben

Efraim a népek közé keveredett. Olyan lett Efraim, mint a meg nem fordított lángos.

Idegenek emésztik erejét, de ő nem veszi észre. Ősz haja fehérlik már, de ő nem veszi észre.

10 Izráel ellen saját gőgje tanúskodik, mert nem tértek meg Istenükhöz, az Úrhoz, és ezek ellenére sem keresték őt.

11 Olyan lett Efraim, mint az együgyű, esztelen galamb! Egyiptomhoz kiáltanak, Asszíriába járnak.

12 Akármerre járnak, hálót feszítek ki eléjük. Elfogom őket, mint az égi madarakat, megfogom őket, amint hallom sereglésüket.

13 Jaj nekik, mert elhagytak engem! Pusztulás vár rájuk, mert elpártoltak tőlem! Én megváltanám őket, de ők hazugságot beszélnek rólam.

14 Ahelyett, hogy szívből kiáltanának hozzám, csak jajgatnak fekvőhelyükön, keseregnek a gabona és a must hiánya miatt, elfordulnak tőlem.

15 Én neveltem őket, és erősítettem karjukat, mégis rosszat gondolnak rólam.

16 Megtérnek, de nem a Felségeshez, olyanok, mint a meglazult íj. Fegyver által esnek el vezéreik, szitkozódó nyelvük miatt: így lesznek csúffá Egyiptomban.