5 Mózes 10
Hungarian Károli
10 Abban az idõben monda az Úr nékem: Faragj magadnak két kõtáblát, az elõbbiekhez hasonlókat, és jõjj fel hozzám a hegyre, és csinálj faládát.
2 És felírom a táblákra azokat az ígéket, a melyek az elõbbi táblákon valának, a melyeket széttörtél; és tedd azokat a ládába.
3 Csinálék azért ládát sittim-fából, és faragék két kõtáblát is, az elõbbiekhez hasonlókat; és felmenék a hegyre, és a két kõtábla kezemben vala.
4 És felírá a táblákra az elõbbi írás szerint a tíz ígét, a melyeket szólott vala az Úr ti hozzátok a hegyen, a tûznek közepébõl a gyülekezésnek napján, és átadá az Úr azokat nékem.
5 Akkor megfordulék és alájövék a hegyrõl, és betevém a táblákat a ládába, a melyet csináltam vala, hogy ott legyenek, a miképen az Úr parancsolta vala nékem.
6 Izráel fiai pedig elindulának Beeróthból, a mely a Jákán fiaié, Moszérába. Ott halt meg Áron, és ugyanott el is temetteték, és Eleázár, az õ fia lõn pappá helyette.
7 Innét indulának Gudgódba, Gudgódból pedig Jotbatába, [bõ]vízû patakok földére.
8 Abban az idõben választá ki az Úr a Lévi törzsét, hogy hordozza az Úr szövetségének ládáját, [és] hogy az Úr elõtt álljon, és néki szolgáljon, és hogy áldjon az õ nevében mind e napig.
9 Ezért nem volt része és öröksége a Lévinek az õ atyafiaival; az Úr az õ öröksége, a miképen megmondotta vala néki az Úr, a te Istened.
10 Én pedig ott állottam a hegyen, mint az elõbbi napokban, negyven nap és negyven éjjel: és meghallgata engem az Úr akkor is, és nem akara téged elveszteni az Úr.
11 És monda az Úr nékem: Kelj fel, menj és járj a nép elõtt, hogy bemenjenek és bírják a földet, a mely felõl megesküdtem az õ atyáiknak, hogy nékik adom.
12 Most pedig, óh Izráel! mit kíván az Úr, a te Istened tõled? Csak azt, hogy féljed az Urat, a te Istenedet; hogy minden õ utain járj, és szeresd õt, és tiszteljed az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, és teljes lelkedbõl,
13 Megtartván az Úrnak parancsolatait és rendeléseit, a melyeket én ma parancsolok néked, hogy jól legyen dolgod!
14 Ímé az Úréi, a te Istenedéi az egek, és az egeknek egei, a föld, és minden, a mi rajta van!
15 De egyedül a ti atyáitokat kedvelte az Úr, hogy szeresse õket, és az õ magvokat: titeket választott ki õ utánok minden nép közül, a mint e mai napon [is látszik].
16 Metéljétek azért körül a ti szíveteket, és ne legyetek ezután keménynyakúak;
17 Mert az Úr, a ti Istenetek, isteneknek Istene, és uraknak Ura; nagy, hatalmas és rettenetes Isten, a ki nem személyválogató, sem ajándékot el nem fogad.
18 Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek; szereti a jövevényt, adván néki kenyeret és ruházatot.
19 Szeressétek azért a jövevényt; mert [ti is] jövevények voltatok Égyiptom földén.
20 Az Urat, a te Istenedet féljed, õt tiszteljed, õ hozzá ragaszkodjál, és az õ nevére esküdjél.
21 Õ a te dícséreted, és a te Istened, a ki azokat a nagy és rettenetes dolgokat cselekedte veled, a melyeket láttak a te szemeid.
22 A te atyáid hetvenen mentek vala alá Égyiptomba; most pedig az Úr, a te Istened megsokasított téged, mint az égnek csillagait!
5 Mózes 10
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Új kőtáblák és a Szövetségláda készítése(A)
10 Mózes így folytatta:
Abban az időben mondta nekem az Örökkévaló: „Mózes, készíts két új kőtáblát, hasonlókat az előbbiekhez, azután jöjj fel hozzám a hegyre! Készíts egy faládát is! 2 Azokat az igéket, amelyek az előbbi táblákon voltak, ismét felírom az új kőtáblákra — mert az előző táblákat összetörted. Azután a táblákat helyezd el abban a faládában!”
3 Akkor készítettem egy ládát sittim fából[a], és faragtam két új kőtáblát, hasonlót az előzőkhöz. Majd fölmentem a hegyre, s vittem a kőtáblákat is. 4 Az Örökkévaló pedig újra felírta a kőtáblákra ugyanazt a tíz igét, amelyet mondott nekünk a hegyen égő tűzből azon a napon, amikor Izráel egész gyülekezete ott állt előtte. Azután kezembe adta a kőtáblákat, 5 én pedig lejöttem a hegyről és elhelyeztem azokat a ládában, amelyet készítettem. Ott vannak most is, ahogy az Örökkévaló parancsolta nekem.
6 Izráel népe elindult a Bené-Jaakán forrásaitól Mószérá felé. Ott halt meg Áron, és ott is temették el. Ezután helyette Eleázár, Áron fia lett az új főpap. 7 Azután továbbmentek Gudgódba, onnan pedig Jotbátába, ahol bővizű patakok folytak. 8 Abban az időben választotta külön az Örökkévaló Lévi törzsét, hogy az Örökkévaló Szövetségládáját hordozzák, a papi szolgálatokat ellássák, és megáldják a népet az Örökkévaló nevében. Így van ez mind a mai napig. 9 Ezért nem kapott Lévi törzse földtulajdont örökségül, mint a többi törzs. Az Örökkévaló az ő örökségük, ahogy ezt Istenünk, az Örökkévaló mondta nekik.
Az Örökkévaló megkegyelmez Izráelnek
10 Mózes így folytatta: Akkor én ott maradtam a hegyen 40 nap és 40 éjjel, mint először. Az Örökkévaló pedig meghallgatta könyörgésemet ez alkalommal is. Megígérte, hogy mégsem pusztít el benneteket, 11 hanem ezt mondta: „Kelj föl, állj a nép élére, és vezesd tovább őket, hogy bemehessenek, és birtokba vehessék azt a földet, amely felől megesküdtem őseiknek, hogy nekik adom!”
Mit kíván tőletek az Örökkévaló?
12 Mózes így folytatta: Figyelj rám, Izráel népe! Mi az, amit Istenünk, az Örökkévaló kíván tőled? Csak az, hogy tiszteld és féld őt, és mindig az ő útjain járj. Hogy szeresd, szolgáld és imádd őt teljes szívedből-lelkedből. 13 Hogy tartsd meg parancsait és rendelkezéseit, amelyeket ma parancsolok nektek, mert ez a javatokra van.
14 Nézzétek! Ami csak a világon van, az mind Istenünké, az Örökkévalóé: az ég és a legmagasabb menny, meg a föld és minden, ami ezekben van. 15 Mégis, mindezek közül csak ősapáinkat szemelte ki, őket szerette meg, és csak az ő utódaikat választotta ki magának valamennyi nép közül — vagyis bennünket! Így van ez mind a mai napig.
16 Ne makacskodjatok tovább, hanem változtassátok meg a szíveteket[b], hogy ezentúl engedelmesen kövessétek az Örökkévalót! 17 Mert Istenünk, az Örökkévaló az Istenek Istene és az Urak Ura! Mindenki másnál sokkal nagyobb és hatalmasabb, félelmetes és rettenetes Isten, megvesztegethetetlen és nem részrehajló az ítélethozatalban. 18 Igazságot szolgáltat az árváknak és özvegyeknek, szereti még a közöttetek lakó idegeneket is: ellátja őket élelemmel és ruhával. 19 Szeressétek ezért ti is az idegeneket, hiszen ti is jövevények voltatok Egyiptomban!
20 Tiszteld és féld Istenünket, az Urat! Őt szolgáld, hozzá ragaszkodj, és csak az ő nevére esküdj! 21 Dicsérjétek az Örökkévalót, mert egyedül ő a mi Istenünk, aki szemetek láttára nagy és csodálatos dolgokat vitt végbe! 22 Gondoljátok csak meg! Őseink mindössze hetvenen voltak, amikor Egyiptomba mentek, most pedig annyian vagyunk, mint az égen a csillagok — mert Istenünk, az Örökkévaló megsokasított bennünket!
Footnotes
- 5 Mózes 10:3 sittim fából Valószínűleg az Egyiptomban és a Közel-Keleten gyakori akácia-fajok egyike lehetett. Nem azonos a hazánkba É-Amerikából betelepített akácfával!
- 5 Mózes 10:16 változtassátok meg a szíveteket Szó szerint: „metéljétek körül a szíveteket”.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center