Add parallel Print Page Options

49  És szólítá Jákób az õ fiait, és monda: Gyûljetek egybe, hadd jelentsem meg néktek, a mi rátok következik a messze jövõben.

Gyûljetek össze s hallgassatok Jákóbnak fiai! hallgassatok Izráelre, a ti atyátokra.

Rúben, te elsõszülöttem, erõm, tehetségem zsengéje, elsõ a méltóságban, elsõ a hatalomban.

Állhatatlan, mint a víz, nem leszesz elsõ, mivel atyád ágyába léptél fel: akkor megfertõztetted! Nyoszolyámba lépett õ.

Simeon és Lévi atyafiak, erõszak eszközei az õ fegyverök.

Tanácsukban ne légyen részes lelkem, gyûlésükkel ne egyesûljön dicsõségem, mert haragjokban férfit öltek, s kedvök telve inát szegték az ökörnek.

Átkozott haragjok, mert erõszakos, és dühök, mivel kegyetlen; eloszlatom õket Jákóbban, és elszélesztem Izráelben.

Júda! téged magasztalnak atyádfiai, kezed ellenségeidnek nyakán lesz s meghajolnak elõtted atyáidnak fiai.

Oroszlánkölyök Júda; zsákmányt ejtvén, felmentél, fiam! Lehevert, lenyúgodott, mint a hím oroszlán, és mint nõstény oroszlán; ki veri õt fel?

10 Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálcza térdei közûl; míg eljõ Siló, és a népek néki engednek.

11 Szõlõtõhöz köti szamarát, és nemes venyigéhez szamara vemhét, ruháját borban mossa, felöltõjét a szõlõ vérében.

12 Bortól veresek szemei, tejtõl fehérek fogai.

13 Zebulon a tenger partjáig lakozik, azaz a hajók kikötõjéig s határának széle Czídonig ér.

14 Izsakhár erõs csontú szamár, a karámok közt heverész.

15 S látja, hogy jó a nyugalom és hogy a föld mily kies: teher alá hajtja hátát, s robotoló szolgává lesz.

16 Dán ítéli az õ népét, mint Izráel akármelyik nemzetsége.

17 Dán kígyó lesz az úton, szarvaskígyó az ösvényen, mely a ló körmébe harap, hogy lovagja hanyatt esik.

18 Szabadításodra várok Uram!

19 Gád! had háborgatja; majd õ hág annak sarkába.

20 Ásernek kenyere kövér, királyi csemegét szolgáltat.

21 Nafthali, gyorslábú szarvas, az õ beszéde kedves.

22 Termékeny fa József, termõ ág a forrás mellett, ágazata meghaladja a kõfalat.

23 Keserítik, lövöldözik és üldözik a nyilazók:

24 De mereven marad kézíve, feszülten keze karjai, Jákób Hatalmasának kezétõl, onnan, Izráel pásztorától, kõsziklájától.

25 Atyád Istenétõl, a ki segéljen; a mindenhatótól, a ki megáldjon, az ég áldásaival, onnan felülrõl, a mélység áldásaival, mely alant terül, az emlõk és anyaméh áldásaival.

26 Atyád áldásai meghaladják az õs hegyek áldásait, az örök halmok kiességeit. Szálljanak József fejére, a testvérek közûl kiválasztatottnak koponyájára.

27 Benjámin ragadozó farkas: reggel ragadományt eszik, este pedig zsákmányt oszt.

28 Mind ezek Izráel nemzetségei, tizenketten, és ez az a mit mondott nékik az õ atyjok, mikor õket megáldá; mindeniket tulajdon áldásával áldá meg.

29 És parancsola nékik és monda: Én az én népemhez takaríttatom, temessetek engem az én atyáimhoz, ama barlangba, mely a Khitteus Efron mezején van.

30 Abba a barlangba, mely Kanaán földén Mamré átellenében Makpelahnak mezején van, melyet megvett Ábrahám a mezõvel együtt a Khitteus Efrontól, temetésre való örökségül.

31 Oda temették el Ábrahámot és Sárát az õ feleségét; oda temették Izsákot és Rebekát az õ feleségét; s oda temettem el Leát is.

32 Szerzemény e mezõ és a barlang, mely abban van, a Khéth fiaitól.

33 És elvégezé Jákób a mit fiainak parancsolt és fölszedé lábait az ágyra, és kimúlék és az õ népéhez takaríttaték.

Jákób prófétál, és megáldja a fiait

49 Ezután Jákób magához hívatta fiait, és ezt mondta nekik: „Jöjjetek fiaim, gyűljetek ide körém, hadd mondjam el nektek, ami rátok következik a jövőben.

Gyűljetek össze, Jákób fiai, figyeljetek!
    Hallgassátok meg atyátokat, Izráelt!

Rúben

Rúben, elsőszülöttem,
    férfierőm első zsengéje,
első a méltóságban,
    első az erőben!
De zabolátlan vagy,
    mint az árvíz.
Nem maradsz az első,
    mert atyád ágyába feküdtél,
atyád asszonyával háltál,
    bemocskoltad ágyamat!

Simeon és Lévi

Simeon és Lévi fivérek,
    kardjuk erőszakos pusztítás fegyvere!
Lelkem, ne végy részt bosszújuk tanácsában!
    Dicsőségem, maradj távol közösségüktől,
mert haragjukban férfiakat mészároltak,
    kedvtelésből ökröket bénítottak.
Átkozott legyen haragjuk, mert erőszakos,
    átkozott dühük, mivel kegyetlen!
Elszélesztem őket Jákób fiai között,
    szétszórom törzseiket Izráelben!

Júda

Dicsérnek téged testvéreid, Júda.
    Kezed ránehezül ellenségeidre,
    s meghajolnak előtted atyád fiai.
Mint ifjú oroszlán, olyan vagy, fiam!
    Zsákmányt ejtesz,
    majd felmész helyedre, s leheveredsz.
Lenyugszik, mint nőstény oroszlán,
    ki merészelné fölriasztani?
10 Júda kezében marad a királyi hatalom,
    övé a vezéri pálca mindaddig,
amíg eljön a király,[a]
    akinek engedelmeskednek,
    és ajándékot hoznak a többi népek,[b]
11 aki szőlőtőhöz köti szamarát,
    és a legjobb szőlőhöz szamara csikóját,
aki borban áztatja ruháját,
    szőlő vérében köpenyét,
12 kinek szemei sötétebbek, mint a bor,[c]
    s fogai fehérebbek, mint a tej.

Zebulon

13 Zebulon a tengerparton lakik,
    tengeri hajók kikötőjénél,
    s földje egészen Szidón határáig ér.

Issakár

14 Issakár olyan, mint az erős csontú szamár,
    amely a juhaklok között heverészik.
15 Látja, hogy nyugvóhelye kedves,
    és földje jó,
teher alá hajtja vállát,
    és robotoló szolgává lesz.

Dán

16 Dán[d] védelmezi népét,
    mint Izráel egyik törzse.
17 Dán olyan lesz, mint kígyó az úton,
    mint vipera az ösvényen:
a ló lábába harap,
    hogy lovasa hanyatt esik.

18 Szabadításodat várom, Örökkévaló!

Gád

19 Gádot rabló csapatok háborgatják,
    de ő elűzi, majd üldözi őket.

Ásér

20 Ásér kenyere kiváló és bőséges,
    földje királyi csemegét terem.

Naftáli

21 Naftáli könnyűlábú szarvasünő,
    kinek borjai gyönyörűek.[e]

József

22 Termő fa ága József,
    gyümölcsöt ringató ág a forrás mellett.
Hajtásai átnyúlnak a kőfalon.
23 Ellenséges íjászok lövöldözik,
    keserítik és üldözik,
24 de József íja nem remeg,
    karjai erősek maradnak és tevékenyek,
mert segítik őt Jákób Hatalmasának,
    Izráel Pásztorának, Kősziklájának kezei.
25 Segítsen téged az én Istenem,
    áldjon meg a Mindenható,
a menny áldásaival onnan fölülről,
    és a mélység áldásaival lent,
    az emlők és anyaméh áldásaival!
26 Atyád áldásai fölülmúlják az ősi hegyek áldásait,
    az örök dombok gyönyörűségeit!
Szálljanak József fejére,
    a testvérei közül kiválasztott
    fejedelem homlokára!

Benjámin

27 Benjámin, mint a ragadozó farkas,
    reggel zsákmányt ejt,
    este prédát osztogat.”

28 Ez Izráel tizenkét törzse. Ezt mondta Jákób a fiainak, mikor megáldotta őket, mindegyiket a hozzá illő áldással.

29 Majd meghagyta nekik: „Fiaim, hamarosan nyugovóra térek őseimhez. Atyáim mellé temessetek, abba a barlangba, amely a hettita Efróntól vásárolt mezőn fekszik. 30 Ott van az Makpéla mezején, Mamréval szemben, Kánaán földjén. Ábrahám vette meg azt a földet, és benne a barlangot a hettita Efróntól családi temetkezőhelyül. 31 Oda temették Ábrahámot és Sárát, a feleségét, majd Izsákot és Rebekát, a feleségét. Leát is ott helyeztem nyugalomra. 32 Ábrahám a hettitáktól vette meg azt a mezőt és benne a barlangot.” 33 Amikor Jákób befejezte a fiainak adott végső rendelkezéseit, lefeküdt az ágyra, meghalt, és őseihez csatlakozott.

Footnotes

  1. 1 Mózes 49:10 király Szó szerint: „Siló” — ennek jelentése vitatott. Egy eljövendő uralkodóra, valószínűleg a Messiásra vonatkozik.
  2. 1 Mózes 49:10 amíg… népek Egyéb lehetséges változatok: (1) „… amíg Júda Silóhoz jön, és a többi nemzetek engedelmeskednek neki.” (2) „… amíg eljön az, akié a királyi pálca, s akinek engedelmeskednek a többi nemzetek.”
  3. 1 Mózes 49:12 bor Kétségtelenül sötétvörös színű borról van szó.
  4. 1 Mózes 49:16 Dán Ez a szó azt jelenti: „bíró”.
  5. 1 Mózes 49:21 Ez a rész a héber szövegben nehezen érthető.