Ézsaiás 7
Hungarian Károli
7 És lõn a Júda királyának, Akháznak, az Uzziás fiának, Jóthám fiának napjaiban, eljöve Reczin, Sziriának királya, és Remaljának fia, Pékah, Izráelnek királya Jeruzsálem ellen, hogy azt megostromolja; de nem veheté meg azt.
2 És hírül vivék a Dávid házának, mondván: Sziria Efraimmal egyesült! és megindula szíve s népének szíve, a mint megindulnak az erdõ fái a szél miatt.
3 És mondá az Úr Ésaiásnak: Menj ki, kérlek, Akház eleibe te és Seár-Jásub fiad, a felsõ tó csatornájának végéhez, a ruhafestõk mezejének útján;
4 És mondd néki: Vigyázz és légy nyugodt; ne félj! és meg ne lágyuljon szíved e két füstölgõ üszögdarab miatt, Reczinnek és Sziriának, és Remalja fiának felgerjedett haragja miatt!
5 Mivelhogy gonosz tanácsot tartott ellened Sziria, Efraim és Remalja fia, mondván:
6 Menjünk el Júda ellen, s reszkettessük meg, és kapcsoljuk magunkhoz, és tegyük királylyá benne Tábeal fiát,
7 Így szól az Úr Isten: Nem áll meg és nem lészen ez!
8 Mert Sziria feje Damaskus, és Damaskusnak feje Reczin, és még hatvanöt esztendõ, s megromol Efraim és nép nem lészen.
9 Efraim feje pedig Samaria, és Samaria feje a Remalja fia: ha nem hisztek, bizony meg nem maradtok!
10 És szóla ismét az Úr Akházhoz, mondván:
11 Kérj jelt magadnak az Úrtól, a te Istenedtõl, kérj a mélységben vagy fent a magasban!
12 És mikor szóla Akház: Nem kérek s nem kisértem az Urat!
13 Akkor monda [a próféta:] Halld meg hát, Dávid háza! hát nem elég embereket bosszantanotok, hogy még az én Istenemet is bosszantjátok?
14 Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Ímé, a szûz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek,
15 Ki vajat és mézet eszik, míg megtanulja a gonoszt megvetni, és a jót választani;
16 Mert mielõtt e gyermek megtanulná megvetni a gonoszt, és a jót választani, elpusztul a föld, melynek két királyától te reszketsz.
17 És hozni fog az Úr reád és népedre és atyád házára oly napokat, milyenek még nem jöttenek, mióta Efraim elszakadott Júdától: Assiria királyát.
18 És lesz ama napon: süvölt az Úr az Égyiptom folyóvize mellett való legyeknek, s Assiria földje méheinek,
19 S mind eljönnek, és letelepszenek a meredek völgyekben és sziklák hasadékaiban, minden töviseken és minden legelõkön.
20 Ama napon leberetválja az Úr a folyón túl bérlett beretvával, Assiria királya által a fõt s a lábak szõrét, a mely a szakált is leveszi;
21 És lesz ama napon, hogy kiki egy fejõstehenet tart és két juhot,
22 És lészen, hogy a tej bõsége miatt vajat eszik; mert vajat és mézet eszik, valaki csak megmaradott e földön.
23 S lészen ama napon, hogy minden helyet, a hol ezer szõlõtõ ezer siklust érõ vala, tövis és gaz ver fel.
24 Nyilakkal és kézívvel mehet oda [az ember,] mivel tövis és gaz verte fel mind az egész földet;
25 Sõt a hegyekre, a melyeket kapával kapáltanak, sem fogsz felmenni, félvén a tövistõl és gaztól; hanem barmok legelõjévé lesznek és juhok járásává.
Ézsaiás 7
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Vigyázz, ne ess kétségbe!
7 Ezek Áháznak, Júda királyának uralkodása idején történtek. Áház Jótám fia, ez pedig Uzzijjá fia volt.
Recín,[a] Arám királya és Pekah, Remaljá fia, Izráel királya[b] hadjáratot indítottak Jeruzsálem, Júda fővárosa ellen, de nem tudták elfoglalni.[c]
2 Mindez pedig így történt: Hírül vitték Áháznak, aki Dávid király utóda volt Júda trónján, hogy Arám és Izráel királyai összefogtak Júda ellen. Ennek hallatára Áház és egész népe nagyon megrémült: úgy ingadoztak, mint a fák a szélben.
3 Ekkor az Örökkévaló szólt Ézsaiásnak: „Fiaddal, Seárjásúbbal[d] együtt menjetek ki a Felső-tóhoz,[e] a csatorna végéhez, ahol a ruhafestők mezeje van. Ott fogtok találkozni Áházzal, 4 akinek ezt mondd: Vigyázz, ne ess kétségbe! Légy nyugodt, és ne félj! Ne ijedj meg Recín haragjától, se az arámi seregtől, se Remaljá fiától! Fenyegetésüknek nagyobb a füstje, mint a lángja! Ne félj tőlük! 5 Igaz, hogy ők gonosz terveket szőttek ellened és országod ellen. Igaz, hogy Arám és Izráel királyainak az a szándéka, hogy 6 megtámadják és elfoglalják Júdát, azután magukhoz csatolják, és Tábeal fiát tegyék meg királynak Júdában. 7 De az Örökkévaló Isten azt mondja:
Nem lesz abból semmi,
tervük kudarcot vall!
8 Hiszen Arám feje Damaszkusz,
Damaszkusz feje pedig Recín.
Még hatvanöt év, és Izráel királysága összedől,
népe szétszóródik és eltűnik.
9 Izráel feje Samária,
Samária feje pedig Remaljá fia.
De ha nem bíztok bennem,
ha nem hisztek szavamnak,
bizony, ti sem maradtok meg!”
Prófécia Immánuelről
10 Az Örökkévaló ismét szólt Áházhoz: 11 „Kérj magadnak jelt az Örökkévalótól, Istenedtől! Kérj jelt megerősítésül, akár olyan mélységben, mint a Seol, akár olyan magasban, mint a Menny!”[f]
12 De Áház így felelt: „Nem kérek jelt, nem teszem próbára az Örökkévalót!”
13 Ézsaiás ekkor azt mondta Áháznak: „Hallgass meg, Júda királya, és ti, az egész királyi család, akik Dávidtól származtok! Nem elég, hogy Isten embereit fárasztjátok, még Istenem türelmét is próbára teszitek! 14 Ha Áház nem kér jelt tőle, akkor Uram maga fog nektek jelt adni.
Nézzétek! A fiatal szűz gyermeket fogan,
fiút szül,[g]
és így nevezi fiát: »Immánuel«.[h]
15 Ez a fiú vajat[i] és mézet eszik,
amíg megtanulja a rosszat elutasítani
és a jót választani.
16 De még mielőtt ez a fiú
megtanulja a rosszat elutasítani
és a jót választani,
elpusztul az a föld, amelynek két királyától
annyira rettegsz, Áház!
Prófécia a közelgő asszír támadásról
17 Ami pedig Júda királyságát illeti, az Örökkévaló olyan időket hoz rád, Áház király, és az egész királyi családra, meg Júda népére, amilyen még nem volt, mióta Izráel királysága elszakadt Júdától: rátok hozza Asszíria királyát és seregét!
18 Akkor az Örökkévaló jelt ad,
idehívja a legyeket Egyiptom folyóinak forrásaitól,
és a vadméheket[j] Asszíriából.
19 Mind eljönnek, letelepszenek a szakadékokban,
sziklahasadékokban, tövises bokrokon
és a nyájak itatóhelyén.
20 Abban az időben Uram borotvát bérel az Eufráteszen túl
— az Asszír királyt —,
és csupaszra-kopaszra borotválja vele egész Júdát![k]
Bizony, Asszíria lekopasztja Júda királyságát és népét
a feje tetejétől a lábáig mindenütt.
Még szakállát is leborotválja!
21 Abban az időben mindenki csak egy tehenet és két juhot tart, 22 mégis annyira bővében lesz a tejnek, hogy állandóan vajat eszik. Valóban, aki megmarad Júdában, vajat és mézet fog enni! 23 Akkor az elhagyott szőlőskertekben, amelyekben régen ezer termő szőlőtő állt, s amelyek valaha ezer ezüstpénzt értek, csak tövises bokrok és tüskés gazok nőnek. 24 Ezekre a helyekre csak íjjal és nyilakkal lehet felmenni a vadállatok miatt, úgy elvadul az ország. 25 A termékeny dombokon, ahol valaha virágzó kerteket műveltek, olyan elvadult tövises bozót nő, hogy senki sem mer odamenni, csupán az ökröket és juhokat küldik, hadd legeljenek ott kedvükre, szabadon.”
Footnotes
- Ézsaiás 7:1 Recín Kr.e. 740–731 között uralkodott.
- Ézsaiás 7:1 Pekah… Izráel királya Az északi királyság uralkodója volt Kr.e. 740–731 között.
- Ézsaiás 7:1 de… elfoglalni Vagy: „… nem voltak képesek harcolni ellene”.
- Ézsaiás 7:3 Seárjásúb Ézsaiás egyik fia. Nevének jelentése: „a maradék visszatér”.
- Ézsaiás 7:3 Felső-tó Valószínűleg a Siloám-tó (Dávid városa déli szélén), amely egy sziklába vájt víztároló medence.
- Ézsaiás 7:11 mélységben… Menny A „kérni” szó a héberben hasonlóan hangzik, mint a „Seol”.
- Ézsaiás 7:14 Nézzétek!… szül Vagy: „Nézzétek! Ez a fiatal szűz terhes!” Az ókori görög fordításban (LXX), amelyet Mt 1:23 idéz, szintén a „szűz” szó szerepel: „Nézzétek! A fiatal szűz terhes lesz…”.
- Ézsaiás 7:14 Immánuel Jelentése: „Isten velünk van”.
- Ézsaiás 7:15 vajat Vagy: „valamilyen joghurt-félét”. Azt fejezi ki, hogy a gyermek már elérte azt a kort, amikor nem szoptatják többé, hanem szilárd táplálékot kap. A 22. versben is.
- Ézsaiás 7:18 legyeket… vadméheket Itt az ellenséges hadseregeket jelképezi.
- Ézsaiás 7:20 csupaszra… Júdát Hajától és szakállától megfosztani valakit nagy megaláztatást jelentett — akkoriban a hadifoglyokkal és rabszolgákkal bántak így.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center