Ézsaiás 36
Hungarian Károli
36 És lõn Ezékiás király tizennegyedik esztendejében, feljöve Szanhérib assir király Júdának minden erõs városai ellen, és azokat megvevé.
2 És elküldé Assiria királya Rabsakét Lákisból Jeruzsálembe, Ezékiás királyhoz nagy sereggel, ki is megállt a felsõ tó folyásánál, a ruhamosók mezejének útján.
3 És kijöve hozzá Eljákim a Hilkiás fia az udvarnagy, és Sebna az íródeák, és Jóák Asáfnak fia az emlékíró.
4 És mondá nékik Rabsaké: Mondjátok meg kérlek Ezékiásnak, így szól a nagy király, Assiria királya: Micsoda bizodalom ez, melyre támaszkodol?
5 Azt mondom, hogy csak szóbeszéd az, hogy ész és erõ van [nálatok] a háborúhoz; no hát kiben bízol, hogy ellenem feltámadál?
6 Ímé te e megtört nádszálban bízol, Égyiptomban, melyre a ki támaszkodik, tenyerébe megy és átfúrja azt; ilyen a Faraó, Égyiptomnak királya, minden benne bízóknak.
7 És ha azt mondod nékem: az Úrban, a mi Istenünkben bízunk: vajjon nem Õ- é az, a kinek magaslatait és oltárait elrontotta Ezékiás, és ezt mondá Júdának és Jeruzsálemnek: Ez elõtt az oltár elõtt hajoljatok meg.
8 Most azért harczolj meg, kérlek, az én urammal, az assir királylyal, és adok néked két ezer lovat, ha ugyan tudsz lovagokat ültetni reájok.
9 Miképen állasz ellene egyetlen helytartónak is, a ki legkisebb az uram szolgái közt? De hisz Égyiptomban van bizalmad, a szekerekért és lovagokért.
10 És most [talán] az Úr nélkül jöttem én e földre, hogy elpusztítsam azt? Az Úr mondá nékem: Menj a földre, és pusztítsd el azt!
11 És mondá Eljákim és Sebna és Jóák Rabsakénak: Szólj, kérünk, szolgáidhoz arám nyelven, mert értjük azt, és ne zsidóul szólj hozzánk, e kõfalon levõ nép füle hallatára.
12 És mondá Rabsaké: Avagy a te uradhoz, vagy te hozzád küldött engem az én uram, hogy ezeket elmondjam? és nem az emberekhez-é, a kik ülnek a kõfalon, hogy egyék ganéjokat és igyák vizeletöket veletek együtt?!
13 És odaálla Rabsaké, és kiálta felszóval zsidóul, és mondá: Halljátok a nagy királynak, Assiria királyának beszédit!
14 Ezt mondja a király: Meg ne csaljon benneteket Ezékiás, mert nem szabadíthat meg titeket.
15 És ne biztasson titeket Ezékiás az Úrral, mondván: Kétségtelen megszabadít az Úr minket, nem adatik e város az assiriai király kezébe!
16 Ezékiásra ne hallgassatok, mert azt mondja Assiria királya: Tegyetek velem szövetséget és jõjjetek ki hozzám, és akkor kiki ehetik szõlõjébõl és az õ olajfájáról, és ihatja kútjának vizét.
17 Míg eljövök és elviszlek titeket oly földre, minõ a ti földetek, gabona és must földére, kenyér és szõlõ földére.
18 Rá ne szedjen titeket Ezékiás, mondván: Az Úr megszabadít minket! Avagy megszabadították-é a népek istenei, kiki az õ földét Assiria királyának kezébõl?
19 Hol vannak Hamáth és Arphádnak istenei? hol Sefarvaimnak istenei? talán bizony megmentették Samariát kezembõl?
20 Kicsoda e földek minden istenei között, a ki megszabadította volna földét kezembõl, hogy az Úr megszabadítsa Jeruzsálemet az én kezembõl?
21 Õk pedig hallgatának, és egy szót sem feleltek, mert a király parancsolá így, mondván: Ne feleljetek néki!
22 Akkor elmenének Eljákim a Hilkiás fia az udvarnagy, és Sebna az íródeák, és Jóák Asáf fia az emlékíró, Ezékiáshoz meghasogatott ruhákban, és hírül adák néki a Rabsaké beszédeit.
Ézsaiás 36
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Asszíria királya Jeruzsálem ellen támad(A)
36 Ezékiás király uralkodásának tizennegyedik évében történtek ezek.
Szanhérib,[a] Asszíria királya felvonult hadseregével Júda fallal megerősített városai ellen, és Jeruzsálem kivételével el is foglalta mindegyiket. 2 Azután a király elküldte Lákisból az egyik vezérét, Rabsakét nagy hadsereggel Ezékiás királyhoz Jeruzsálembe. Rabsaké és serege megérkezett Jeruzsálem határába, és letáboroztak a ruhafestők mezején, a csatorna végénél, amely a Felső-tavat táplálja.[b] 3 Oda mentek ki hozzá Ezékiás követei: Eljákim, Hilkijjáhú fia, a királyi palota udvarmestere, Sebna, a király titkára, és Jóáh, Ászáf fia, a krónikaíró.
4 Rabsaké azt mondta nekik: „Üzenetet hoztam Asszíria királyától Ezékiásnak. Mondjátok meg uratoknak:
»Azt mondja Asszíria nagy királya: Ugyan miben reménykedsz? 5 Azt hiszed, van elég erőd és bölcsességed, hogy harcolj ellenem? Ez csak üres fecsegés! Kiben bízol, hogy fellázadtál ellenem? 6 Talán Egyiptom segítségében? Hiszen olyan az, mint a törött nádszál! Támaszkodj csak rá, majd meglátod, hogy felhasítja a tenyered! Bizony, ilyen a fáraó, Egyiptom királya azok számára, akik benne bíznak! 7 Vagy talán azt mondod, hogy az Örökkévalóban, Istenedben bízol, hogy majd ő megsegít? Vajon nem ő az, akinek oltárait és magaslatait Ezékiás leromboltatta, majd azt parancsolta Júda és Jeruzsálem lakosainak, hogy egyedül a jeruzsálemi oltárnál mutassanak be áldozatot?
8 Nézd! Uram, Asszíria királya fogadást ajánl neked: ajándékba kapsz tőle 2 000 lovat, ha tudsz rájuk lovasokat ültetni.
9 Ugyan, hogy tudnád visszaverni uramnak akár csak a legkisebb kapitányát is? Vagy Egyiptom harci szekereiben és lovasaiban bízol?
10 Azt hiszed, az Örökkévaló tudta nélkül jöttem ellened, hogy országod elpusztítsam? Hiszen éppen az Örökkévaló mondta nekem, hogy támadjam meg és pusztítsam el országodat!«”
11 Akkor Ezékiás követei, Eljákim, Sebna és Jóáh azt mondták Rabsakénak: „Kérünk, beszélj velünk, szolgáiddal, arám nyelven, mert megértjük! Ne Júda nyelvén beszélj, mert akkor a várfalon lévők is megértik!” 12 De Rabsaké így válaszolt: „Nem csak uratoknak és nektek küldte uram ezt az üzenetet, hanem mindazoknak a férfiaknak is, akik a várfalon vannak! Hiszen őrájuk is az a sors vár, mint rátok! Amikor majd nem lesz sem kenyeretek, sem vizetek, és valamennyien a saját ürüléketeket fogjátok enni, és vizeleteteket fogjátok inni!”[c]
13 Akkor Rabsaké odaállt a városfal elé, és nagy hangon így kiáltott a falon lévőknek azon a nyelven, amelyet Júdában beszélnek: „Emberek, halljátok meg, mit üzen nektek Asszíria nagy királya!
14 »Ne hagyjátok, hogy Ezékiás becsapjon benneteket, mert ő képtelen megmenteni titeket! 15 Ne higgyetek Ezékiásnak, amikor azzal hiteget, hogy bízzatok az Örökkévalóban, aki biztosan megszabadít, és a várost nem adja Asszíria királyának kezébe! 16 Ne hallgassatok rá! Inkább Asszíria királyának higgyetek, aki ezt üzeni:
Adjátok meg magatokat, jöjjetek ki a városból, és kössetek békét velem! Akkor szabadon hazamehettek, s mindannyian a saját szőlőtökről és fügefátokról ehettek, és saját kútjaitok vizét ihatjátok. 17 Azután majd eljövök, és elviszlek titeket egy olyan földre, amely országotokhoz hasonló. Ott azután bővében lesztek minden jónak: gabonának és bornak, mert az a föld a bőséges kenyér és szőlő földje. 18 Ne hagyjátok magatokat becsapni! Ezékiás félrevezet titeket azzal, hogy az Örökkévaló majd megszabadít! Vajon meg tudták-e szabadítani a nemzetek istenei a maguk népét Asszíria királyának kezéből? 19 Hol vannak Hamát, Arpad és Szefarvaim istenei? Megmentették-e Samáriát a kezemből? 20 Hol van csak egyetlen isten is, aki meg tudta volna menteni népét és földjét a kezemből? Hogy képzelitek, hogy az Örökkévaló meg tudja menteni Jeruzsálemet tőlem?«”
21 De a jeruzsálemi falon álló férfiak csendben maradtak, és semmit sem feleltek, mert Ezékiás megparancsolta, hogy senki egy szót se válaszoljon az ellenségnek.
22 Ezután Ezékiás követei: Eljákim, Hilkijjáhú fia, a királyi palota udvarmestere, Sebna, a király titkára, és Jóáh, Ászáf fia, a krónikaíró visszatértek Ezékiáshoz megszaggatott ruhában[d], és átadták Rabsaké üzenetét.
Footnotes
- Ézsaiás 36:1 Szanhérib Asszíria uralkodója Kr.e. 706–681 között.
- Ézsaiás 36:2 csatorna… táplálja A Siloám-medencéről van szó, amelyet a Gihon-forrás vize táplált egy sziklába vájt alagúton keresztül.
- Ézsaiás 36:12 Ebben a versben azzal fenyegetik Jeruzsálem lakóit, hogy a hosszú ostromzár miatt éhen-szomjan fognak halni.
- Ézsaiás 36:22 megszaggatott ruhában Ez a gyász és a szomorúság jele volt az ókori keleten.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center