Ézsaiás 30
Hungarian Károli
30 Jaj a pártos fiaknak, így szól az Úr, a kik tervet visznek véghez nélkülem, és szövetséget kötnek, de nem lelkem által, hogy bûnre bûnt halmozzanak!
2 A kik Égyiptomba szállanak alá, és számat nem kérdezik meg, hogy meneküljenek a Faraónak oltalmába, és Égyiptom árnyékába rejtõzködjenek.
3 És lesz néktek a Faraó oltalma szégyentekre, és az elrejtõzködés Égyiptom árnyékában gyalázatotokra.
4 Mert már Zoánban voltak fejedelmei, és követei Hánesig érkezének.
5 Megszégyenülnek mind a nép miatt, a mely nem használ nékik, a mely nem segít és nem használ, sõt szégyenökre és gyalázatukra lesz!
6 Jövendölés dél barma ellen: A nyomor és szorongatás földén keresztül, a honnan nõstény és hím oroszlán és viperák és szárnyas sárkányok [jõnek ki;] viszik szamárcsikók hátán gazdagságukat, és a tevéknek púpján kincsöket a népnek, a mely pedig nem használ.
7 Hitvány és üres Égyiptom segítsége, ezért nevezem õt nagyszájúnak, a ki veszteg ül,
8 Most menj, írd ezt táblára nálok, és jegyezd föl könyvbe ezt, hogy megmaradjon az utolsó napra bizonyságul örökre.
9 Mert pártütõ nép ez, [apát] megtagadó fiak, fiak, kik nem akarják hallani az Úr törvényét;
10 Kik ezt mondják a látóknak: Ne lássatok; és a prófétáknak: Ne prófétáljatok nékünk igazat, beszéljetek kedvünk szerint valókat, prófétáljatok csalárdságokat!
11 Hagyjátok el az útat, térjetek le [már] ez ösvényrõl, vigyétek el elõlünk Izráelnek Szentjét!
12 Azért így szól Izráel Szentje: Mivel megútáltátok e beszédet, és bíztok a nyomorgatásban és a hamisságban, és ezekre támaszkodtok:
13 Azért e bûn olyan lesz tinéktek, mint a leesendõ falhasadék, a mely már kiáll a magas kõfalon, a melynek aztán nagy hirtelen jõ el romlása;
14 És romlása olyan lesz, mint a fazekasok edényének romlása, a mely kimélés nélkül eltöretik, és nem találni töredéki közt oly cserepet, a melyen tûzhelyrõl tüzet lehetne vinni, avagy vizet meríteni a tócsából.
15 Mert így szól az Úr Isten, Izráelnek Szentje: Megtérve és megnyugodva megmaradhattatok volna; csöndességben és reménységben erõsségtek lett volna; de ti nem akarátok;
16 Hanem ezt mondátok: Nem, sõt lóra ülvén, futunk; ezért futnotok kell; és gyors paripán elvágtatunk; ezért gyorsak lesznek üldözõitek.
17 Ezer [fut] egynek riasztására, ötnek riasztására [mind] elfuttok, mígnem úgy maradtok, mint egy szál fenyõ a hegytetõn, mint egy zászló a halmon.
18 S azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges õ, hogy megkegyelmezzen néktek, mert az ítélet Istene az Úr; boldogok mindazok, a kik Õt szolgálják.
19 Mert te nép, mely Sionon Jeruzsálemben lakol, nem fogsz te sírni többé, bizton könyörül rajtad Õ kiáltásod szavára, mihelyt meghallja, megfelel néked;
20 És ad néktek az Úr kenyeret a keserûségben, és a nyomorban vizet, és nem kell többé elrejtõzködniök tanítóidnak, hanem szemeid tanítóidra néznek!
21 És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok.
22 És megútáljátok megezüstözött bálványaitokat és megaranyozott képeiteket; kiszórod õket, mint az undokságot: ki innen! szólsz nékik.
23 És ad esõt a magra, a melylyel a földet beveted, és a kenyér, a föld termése, bõ és tápláló lesz, és széles mezõn legelnek nyájaid ama napon.
24 A barmok és a szamarak, a melyek a földet szántják, sózott abrakkal élnek, a melyet megszórtak lapáttal és villával.
25 És lesznek minden magas hegyen és emelkedettebb halmon patakok, folyamok a nagy öldöklés napján, mikor a tornyok leomlanak.
26 És a holdnak fénye olyan lesz, mint a napnak fénye, és a napnak fénye hétszer nagyobb lesz, olyan, mint hét napnak napfénye; ama napon, a melyen az Úr beköti népe romlását, és vereségének sebét meggyógyítja!
27 Ímé, az Úr neve jõ messzirõl, haragja ég és sötét gomolygó füstje; ajkai rakvák haraggal, és nyelve, mint emésztõ tûz!
28 Lehellete, mint megáradott patak, a mely torkig ér, hogy megrostálja a népeket pusztulás rostájában, és tévelygés zabláját [vesse] a népségek szájába.
29 És fölzendül éneketek, mint a szent ünnepnek éjszakáján, és örvendez szívetek, mint azé, a ki sípolva megy az Úr hegyére, Izráel kõszálához.
30 És megzendíti az Úr dicsõséges szavát, karjának lesujtását megmutatja megbúsult haragjában és emésztõ tûz lángjában, vízáradással, zivatarral és jégesõ kövével.
31 Mert az Úrnak szavától megretten Assiria, veri azt akkor vesszõvel;
32 És a büntetõ vesszõ minden sujtását, a melyet az Úr mérend reá, dobokkal és cziterákkal [fogjátok kisérni, és] Õ [kezét fel-]felemelvén, harczol ellene.
33 Mert készen van a szörnyû tûzhely régen, készen áll az már a királynak is, mélyen és szélesen csinálta azt, máglyájában tûz és fa bõven; az Úr fuvallata gyújtja meg azt, mint kénköves patak.
Ézsaiás 30
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Prófécia az Egyiptommal való szövetkezés ellen
30 Azt mondja az Örökkévaló: „Nézzétek ezeket a lázadó fiakat,
akik elpártolnak tőlem!
Terveket szőnek,
de nem tanácsom szerint,
szövetséget kötnek,
de nem Szellemem által!
Csak bűneiket szaporítják még ezzel is.
2 Lemennek Egyiptomba,
de prófétámat fel sem keresik,
tanácsomat meg sem kérdezik.
A fáraótól kérnek védelmet,
Egyiptom árnyékába menekülnek.
3 Ezért a fáraó védelmében csalódni fognak,
Egyiptom árnyéka csak megaláztatást hoz nekik.
4 Júda vezetői Cóánba mentek,
követei egészen Hánészig[a] jutottak,
5 mégis mind csalódni fognak,
mert olyan népben bíztak,
amely nem tud segíteni.
Abban reménykednek,
aki semmit sem használ nekik,
csak szégyent és gyalázatot hoz rájuk.”
6 Az Örökkévaló súlyos kijelentése Júda követeiről:
Viszik súlyos terhüket a déli sivatagban.
Kincsekkel és drágaságokkal rakták meg
a tevéket és szamarakat.
Keresztülmennek a nyomorúság és szenvedés földjén,
a vadállatok veszélyes földjén,
oroszlánok és mérges kígyók között.
Viszik ajándékaikat a népnek,
amely nem tud rajtuk segíteni.
7 Bizony, segítségük egy fabatkát sem ér!
Ezért nevezem Egyiptomot így:
„Nagyszájú, de csak üldögél tehetetlen.”[b]
8 „Te pedig, jegyezd fel ezt!
Írd könyvtekercsbe,
hogy megmaradjon a következő időkre,
fennmaradjon örökre!
9 Írd fel, hogy lázadó ez a nép,
hűtlen fiak,
nem akarnak az Örökkévaló tanítására hallgatni!
10 Azt mondják a látóknak: »Ne lássatok!«[c]
A prófétáknak: »Ne prófétáljatok igazat,
inkább kedvünkre valót, hízelgőt!
Prófétáljatok sima beszéddel,
ámítsatok csalárdsággal!
11 Hagyjátok már abba,
eleget hallottuk már!
Ne emlegessétek örökké
Izráel Szentjét!«”
12 Ezért hát ezt üzeni nektek Izráel Szentje:
„Mivel szavaimat nem tisztelitek,
inkább hisztek a hazugságnak,
és abban bíztok, aki becsap és nyomorgat titeket,
13 ezért bűneitek miatt úgy jártok,
mint a megrepedt fal,
amely már összedőlni készül,
de egy nap majd leomlik hirtelen-váratlan.
14 Egy pillanat alatt összetörik, mint a cserépkorsó,
amelyet gazdája haragjában a földhöz csapott,
ízzé-porrá zúzott úgy,
hogy cserepeivel már
sem tüzet nem vihet senki a tűzhelyről,
sem vizet nem meríthet a ciszternából.”
15 Ezért hát azt mondja nektek az Örökkévaló Isten, Izráel Szentje:
„Ha visszatértek hozzám,
ha bennem megpihentek:
megmenekültök.
Ha bíztok bennem és nem aggódtok,
ha belső békétek és nyugalmatok megőrzitek:
erőt adok nektek.
De nektek nem kellett ez a menedék!
16 Nem! Inkább azt mondtátok:
»Lóra ülünk, elvágtatunk,
gyors paripán menekülünk!«
Hát majd vágtattok is üldözőitek előtt,
menekültök előlük, de hiába,
mert lovaik gyorsabbak lesznek!
17 Mikor egyikük rátok kiált,
ezren menekültök!
Ha öten fenyegetnek,
mind elfuttok előlük.
Nem marad más utánatok,
csak egy magányos jelfa[d] a hegycsúcson,
csupán egyetlen zászló a dombtetőn.”
Prófécia a jövendő szabadulásról
18 Még vár az Örökkévaló,
hogy könyörülhessen rajtatok,
s majd fölkel,
hogy megvigasztaljon titeket,
mert az ítélet Istene az Örökkévaló!
Áldottak, akik bizalommal és reménységgel várják őt!
19 Ezért hát Sion népe, Jeruzsálem lakosai, ne sírjatok! Meghallja az Örökkévaló segély-kiáltásotokat, s válaszul biztosan megkönyörül rajtatok. Soha többé nem kell sírnotok! 20 Bár egy ideig az Úr a nyomorúság kenyerével etet, és a szenvedés vizével itat benneteket, de nem lesz ez mindig így! Mert Tanítód nem lesz többé rejtve előtted, te pedig meglátod őt, és rászegzed tekinteted! 21 Ha letérsz az útról, ha jobbra vagy balra elhajolsz, füled meghallja a mögötted szóló hangot: „Ez a helyes út, ezen járjatok!” 22 Akkor megutálod ezüstözött bálványaidat, megundorodsz aranyozott szobraidtól, mint mocskos rongyot, szemétre hajítod őket, és rákiáltasz: „Ki innen!”
23 Akkor az Örökkévaló esőt ad vetésedre, áldott esőt vetőmagodra, s a föld gazdagon terem. Kenyered tápláló lesz és bőséges, még jószágaid is dúsfüvű, tágas mezőn legelnek. 24 Igavonó ökreid és teherhordó szamaraid megtisztított, sózott abrakot[e] kapnak. 25 A hegyeken és dombokon mindenfelé bővizű folyók és patakok folynak a nagy öldöklés napján, mikor a tornyok leomlanak.
26 A Hold sápadt fénye olyanná lesz, mint a ragyogó napfény. A Nap fénye pedig hétszeresére erősödik: mintha hét Nap világítana egyszerre, amikor az Örökkévaló bekötözi népe sebeit, és meggyógyítja sérüléseiket, amelyeket csapásai okoztak.
Nézzétek! Az Örökkévaló neve jön messziről!
27 Nézzétek! Az Örökkévaló közeledik messziről!
Izzó haragja súlyos terhét ki bírja el?
Ajkán lángoló harag szavai,
nyelvén megemésztő tűz igéi,
28 lehelete, mint az áradó folyó,
mely torkig ér.
A pusztulás rostáját már kezébe vette,
hogy a nemzeteket kirostálja,
s a tévelygés zabláját teszi a népek szájába.
29 Akkor fölzendül éneketek, mint mikor az ünnep estéje beköszönt. Szívetek úgy örvend, mint az ünnepi menetben, mikor az ujjongó sokaság énekelve vonul, hangszerekkel kísérve, az Örökkévaló hegyére, Izráel Kősziklájához.
30 Akkor fölzendül az Örökkévaló dicsőséges hangja, és mindenki meghallja. Akkor izzó haragjában lesújt karja, és mindenki meglátja. Emésztő tűz lángjában, pusztító jégesőben, viharban, és tomboló orkán dühében meglátják az Örökkévalót cselekedni! 31 Hangjára megretten Asszíria, mert botjával megveri az Örökkévaló. 32 S valahányszor lesújt rá, a rég elhatározott büntetéssel, felhangzik ujjongó éneketek és a hangszerek hangja, mert az Örökkévaló újra meg újra harcol ellene.
33 Hiszen készen áll a vesztőhely[f] a királynak[g] már régen! Számára készült az, mélyen és szélesen. Máglyája tüze kiolthatatlan, s az Örökkévaló lehelete, mint kénköves lávafolyam lobbantja lángra, égni fog örökké!
Footnotes
- Ézsaiás 30:4 Cóán… Hánész Egyiptomi városok.
- Ézsaiás 30:7 Nagyszájú… tehetetlen Szó szerint: „Ráháb/Szörnyeteg/Sárkány, amely tehetetlen.”
- Ézsaiás 30:10 lássatok Nem közönséges látásról, hanem prófétai látomásról, kijelentésről van szó.
- Ézsaiás 30:17 jelfa Magányos és magas pózna, messziről látható helyen, amely veszély esetén jeladásra szolgált.
- Ézsaiás 30:24 sózott abrakot Valószínűleg nagyon jó minőségű takarmányról van szó.
- Ézsaiás 30:33 vesztőhely Szó szerint: „Tófet” — vagyis a Hinnóm-völgy/Gyehenna örökké égő tüze.
- Ézsaiás 30:33 királynak Szó szerint: „Moloknak”. A Hinnóm-völgyben a Molok nevű bálványnak gyermekeket áldoztak föl.
Ézsaiás 30
Hungarian New Translation
Egyiptom nem ad segítséget
30 Jaj a pártütő fiaknak - így szól az Úr -, akik tervet szőnek, de nélkülem, szerződést kötnek, de akaratom ellenére, vétket vétekre halmozva!
2 Folyton Egyiptomba járnak, de engem nem kérdeznek meg. A fáraónál keresnek oltalmat, és menedéket Egyiptom árnyékában.
3 De majd szégyent vallotok a fáraó oltalmával, és pironkodni fogtok amiatt, hogy Egyiptom árnyékába menekültök!
4 Vezetői voltak már Cóanban, követei eljutottak Hánészig.
5 Mind szégyent vallanak azzal a haszontalan néppel. Nem segít és nem használ, sőt szégyent és gyalázatot hoz.
6 Fenyegető jövendölés Dél Behemótja ellen: A nyomorúság és elnyomás országába, ahol a nőstény és a hím oroszlán, a vipera és a repülő sárkány él, oda viszik szamarak hátán vagyonukat, tevék púpján kincseiket a haszontalan népnek,
7 Egyiptomnak, melynek segítsége üres hiábavalóság. Ezért nevezem őt tehetetlen szörnyetegnek.
Isten megbünteti az engedetleneket
8 Most pedig menj, és írd föl jelenlétükben egy táblára, jegyezd föl egy könyvbe, hogy megmaradjon mindvégig örökre szóló okmányként!
9 Bizony engedetlen nép ez, hazug fiak, fiak, de nem akarnak hallgatni az Úr tanítására.
10 Azt mondják a látóknak: Ne lássatok! - a látnokoknak pedig: Ne a valóságot lássátok! Mondjatok inkább hízelgő dolgokat, lássatok kedvünkre valókat!
11 Hagyjátok abba ezt a módszert, változtassatok ezen az eljáráson! Hagyjatok békét nekünk Izráel Szentjével!
12 Ezért így szól Izráel Szentje: Mivel megvetitek ezt az igét, zsarolásban és csalásban bíztok, ezekre támaszkodtok,
13 azért úgy jártok bűnötökkel, mint a magas kőfal, ha megreped, és megdőlve leomlással fenyeget: bármely pillanatban összedőlhet.
14 Darabokra törik, mint a fazekas korsója, melyet kíméletlenül összetörtek: nem lehet találni törmelékei között akkora cserepet sem, amivel parazsat lehet venni a tűzhelyről, vagy vizet meríteni a tócsából.
15 Mert így szól az én Uram, az Úr, Izráel Szentje: A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok, a béke és a bizalom erőt adna nektek! De ti nem akarjátok,
16 inkább ezt mondjátok: Nem úgy lesz az, hanem lóháton vágtatunk! Hát majd vágtatnotok kell! Gyorsan akartok hajtani? Hát majd gyorsak lesznek üldözőitek!
17 Egy ember fenyegetésére ezrével elfuttok, öt ember fenyegetésére úgy elfuttok, hogy nem marad más belőletek, csak egy jelzőpózna a hegytetőn és egy zászlórúd a halmon.
18 De még vár az Úr, hogy megkegyelmezhessen, még hallgat, hogy irgalmazhasson. Mert bár ítélő Isten az Úr, boldogok mindazok, akik benne reménykednek.
Isten megkegyelmez népének
19 Ne sírj többé, Sion népe, amely Jeruzsálemben laksz! Bizonyosan megkegyelmez az Úr, ha hozzá kiáltasz. Mihelyt meghallja, válaszol neked.
20 És bár szűkösen adott kenyeret, és kimérte a vizet az Úr, nem állítják többé félre tanítódat, hanem saját szemeddel láthatod tanítódat.
21 Saját füleddel hallhatod a mögötted hangzó szót: Ezen az úton járjatok, se jobbra, se balra ne térjetek le!
22 Tisztátalannak fogjátok tartani az ezüsttel bevont bálványszobrokat és az arannyal borított istenszobrokat. Kiszórod azokat, mint valami undokságot, és ezt mondod: Ki veletek!
23 Ő pedig esőt ad a magra, amellyel beveted a földet, és kenyeret ad a föld terméséből, amely bőséges és tápláló lesz. Nyájad tágas legelőn legel azon a napon.
24 Az ökrök és a szamarak, amelyek a szántóföldön dolgoznak, sózott abrakot esznek, amelyet lapáttal és villával raknak eléjük.
25 Minden magas hegyen és kiemelkedő halmon pedig csatornák lesznek, vízvezető árkok, a nagy öldöklés napján, amikor leomlanak a vártornyok.
26 Olyan lesz a sápadt hold fénye, mint az izzó nap fénye, az izzó nap fénye pedig hétszeres lesz, a nappali fény hétszerese, azon a napon, amikor az Úr bekötözi népe sérülését, és meggyógyítja a rajta ejtett sebet.
Isten megszabadítja népét Asszíriától
27 Maga az Úr jön a távolból, haragja lángol, méltóságteljesen emelkedik. Ajkán bősz harag, nyelve, mint a perzselő tűz.
28 Lehelete olyan, mint az áradó patak, amely nyakig ér, szakadozott rostában rostálja a népeket, és tévútra vezető zablát vet a népek szájába.
29 Úgy fogtok énekelni, mint az ünnepszentelés éjjelén, szívetek pedig úgy örül, mint a zarándok, aki fuvolaszó mellett megy az Úr hegyére, Izráel Kősziklájához.
30 Fölmorajlik az Úr fenséges szava, láthatóvá lesz sújtó karja, felbőszült haragjában, perzselő tűz lángjában, orkánban, zivatarban és jégverésben.
31 Megretten Asszíria az Úr szavától. Bottal veri meg.
32 Valahányszor lesújt a büntető vessző, amellyel veri az Úr, dob és citera szól, míg ő harcra emelt kézzel küzd ellene.
33 Mert régóta készen van a vesztőhely, készen áll a királynak is, mélyre és szélesre készítve, bőven van tűz is, fa is. Az Úr lehelete úgy lobbantja lángra, mint egy kénköves patakot.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society