Add parallel Print Page Options

29  Jaj Árielnek, Árielnek, a városnak, a hol Dávid lakott! Esztendõt esztendõhöz adjatok, és forogjanak az ünnepek!

És én megszorítom Árielt, és lesz fájdalom és siralom, és lesz nékem, mint Áriel.

Körülveszlek táborral, és bezárlak tornyokkal, és erõsségeket állatok ellened.

És megaláztatván, a földbõl szólsz és porból morog beszéded, szavad olyan lesz, mint halottidézõé, a földbõl, és porból sipog beszéded.

Ellenségidnek sokasága olyan lesz, mint az apró por, és mint a repülõ polyva az erõszakosok sokasága, és lesz hamar és hirtelen.

A seregek Urától látogattatik meg, mennydörgéssel, földindulással, nagy zúgással, forgószéllel, viharral és emésztõ tûzi lánggal;

Mint éjjeli álomlátás, olyan lesz minden pogányoknak sokasága, a kik hadakoznak Áriel ellen, s a kik hadakoznak ellene és vára ellen, és õt megszorítják.

És lesz, mint mikor álmodik az éhezõ, és ímé eszik, és midõn fölserken, üres a hasa, és mint mikor álmodik a szomjazó, és ímé iszik, és midõn fölserken, ímé szomjas és lelke eped: így lesz minden pogányoknak sokasága, a kik hadakoznak Sion hegye ellen.

Ámuljatok és bámuljatok, vakítsátok magatokat és megvakultok! részegek, de nem bortól, tántorognak, de nem részegítõ italtól.

10 Mert rátok önté az Úr a mély álomnak lelkét, és bezárta szemeiteket, a prófétákat, és fejeiteket, a nézõket befedezte;

11 És lesz mind e látás néktek, mintegy bepecsételtetett írás beszédei, a melyet oda adnak egy írástudónak, mondván: Olvasd, kérlek, és õ szól: Nem tudom, mert bepecsételtetett.

12 És ha e levelet annak adják, a ki nem tud írást, mondván: Olvasd el, kérlek! õ így szól: Nem tudok írást.

13 És szólt az Úr: Mivel e nép szájjal közelget [hozzám,] és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tõlem, úgy hogy irántam való félelmök betanított emberi parancsolat lõn:

14 Ezért én is csodásan cselekszem ismét e néppel, nagyon csodálatosan, és bölcseinek bölcsesége elvész, és értelmeseinek értelme eltûnik.

15 Jaj azoknak, a kik az Úrtól mélységesen elrejtik tanácsukat, és a kik a sötétségben szoktak cselekedni, mondván: Ki lát minket és ki ismer minket?

16 Mily együgyûek vagytok! Avagy a fazekas olyan, mint az agyag, hogy így szóljon a csinálmány csinálójának: Nem csinált engem! és az alkotmány ezt mondja alkotójának: Értelmetlen!

17 Nemde kevés idõ multán a Libánon termõfölddé lesz, és a termõföld erdõnek tartatik?

18 És meghallják ama napon a siketek az írás beszédeit, és a homályból és sötétbõl a vakoknak szemei látni fognak.

19 És nagy örömük lesz a szenvedõknek az Úrban, és a szegény emberek vígadnak Izráel Szentjében.

20 Mert a kegyetlen elveszett, és a csúfoló elpusztult, és kivágattak a hamisságnak minden õrei,

21 Kik az embert elítélik egy szóért, és tõrt vetnek annak, a ki õket a kapuban megfeddi, és elejtik csalárdul az igazat.

22 Ezért így szól az Úr Jákób házáról, Õ, a ki megváltá Ábrahámot: Nem szégyenül meg többé Jákób, és nem sáppad meg többé az õ orczája.

23 Ha látni fogják gyermekei kezeim munkáját közöttük, megszentelik nevemet, megszentelik Jákób Szentjét, és félik Izráel Istenét.

24 És megismerik a tévelygõ lelkûek az értelmet, és a kik zúgolódnak, tanulságot tanulnak.

Prófécia Jeruzsálem ostromáról és szabadulásáról

29 Nézzétek Ariélt!
    Ó, Áriél, a város,[a] ahol Dávid lakott!
Adjatok még egy évet az évekhez,
    hadd forogjanak körbe az ünnepek!
Azután bizony megszorongatlak, Ariél,
    hogy sírni és jajgatni fogsz,
akkor leszel igazán az én Ariélem!
Körülveszlek, ostromollak,
    sáncokat építek ellened,
porig alázlak, hogy a porból szólsz,
    a föld alól suttogsz majd, mint a holtak.
Ellenségeid annyian lesznek,
    mint a polyva,
kegyetlen támadóid ellepnek,
    mint a por.

De hirtelen-váratlan
megbüntet téged az Örökkévaló, a Seregek Ura!
Megbüntet mennydörgéssel, földrengéssel,
    nagy zúgással, forgószéllel,
    erős viharral és emésztő tűzzel.
Ellenségeid sokasága, a nemzetek,
    akik téged támadnak, Ariél,
akik szorongatnak és váradat ostromolják,
    mind úgy járnak, mint az álmodó,
    mint aki éjjeli látomást lát.
Mint az éhes ember, aki álmában jóllakik,
    de felébredve mégis éhség mardossa,
vagy mint a szomjazó, aki álmában iszik,
    s arra ébred, hogy szomjában eleped
— így jár a nemzetek serege,
    amely Sion hegye ellen harcol!

Prófécia a szellemi vakságról

Csodálkozzatok csak,
    és ámuljatok!
Fogjátok csak be szemeteket,
    míg majd egészen megvakultok!
Részegedjetek meg, de ne bortól!
    Tántorogjatok, de ne részegítő italtól!
10 Hiszen az Örökkévaló öntötte rátok
    a mély kábultság szellemét,
bezárta a szemeket: a prófétákat,
    letakarta a fejeket: akik látomásokat látnak!
11 Ezért hát minden prófécia és látomás
    olyan lesz számotokra, mint a lepecsételt írás!
Ha írástudónak adják, hogy olvassa,
    azt feleli: „Nem értem, mert lepecsételték!”
12 Ha meg írástudatlannak adják,
    azt mondja: „Nem ismerem a betűket.”

13 Azt mondja az Úr:

„E nép szíve eltávolodott tőlem,
    csak a szájukkal tisztelnek,
    csak szavaikkal színlelik, hogy szeretnek.
Még istentiszteletük is
    betanult emberi hagyományok szajkózása.
14 Ezért hát nézzétek,
    milyen csodálatosan bánok velük:
    mindenki ámul és csodálkozik rajta!
Mert a bölcseket elhagyja bölcsességük,
    s az értelmesek értelme elvész.”

15 Nézzétek azokat, akik terveiket
    el akarják titkolni az Örökkévaló elől!
Nézzétek azokat, akik a sötétben cselekszenek,
    mert azt hiszik, hogy senki sem látja őket!
16 Milyen ostobán kiforgatjátok ezt!
Vajon nem nagyobb-e a fazekas,[b]
    mint kezében az agyag?
Mondhatja-e a korsó a mesternek:
    „Nem is te készítettél engem!”
Mondhatja-e az agyag a fazekasnak:
    „Nem értesz a mesterséghez, te ügyetlen!”

Azon a napon a süketek hallanak, a vakok látnak

17 Bizony, csak még egy kis idő,
    és újra gyümölcsössé lesz a libanoni vadon,
    a szőlőskert pedig sűrű erdőnek fog látszani.
18 Azon a napon a süketek
    meghallják a könyvtekercs szavait,
a vakok ismét látnak,
    mert a sötétség és homály eltűnik.
19 A szelídek és alázatosak ismét örülnek az Örökkévalónak,
    a nincstelenek örvendeznek Izráel Szentjének.
20 Mert a kegyetlen zsarnok semmivé lesz,
    és a gúnyolódó eltűnik.

Akik gonoszságra törekednek,
21     egy szóért is megrágalmaznak valakit,
    csapdába ejtik, aki igazságosan ítél a kapuban,
    mondvacsinált ürüggyel akadályozzák az igazat
— azok mind elpusztulnak.

22 Ezért azt mondja Jákób népének az Örökkévaló, aki Ábrahámot megváltotta:

„Többé nem szégyenül meg Jákób,
    arca sem sápad el soha,
23 mert meg fogja látni gyermekeit,
    akiket kezem alkotott,
és együtt fogják megszentelni nevem,
    együtt tisztelik Jákób Szentjét,
    és félik Izráel Istenét.
24 Akkor a tévelygők megismerik az Örökkévalót,
    a zúgolódók pedig elfogadják a helyreigazítást.”

Footnotes

  1. Ézsaiás 29:1 Áriél… a város Áriél jelentése: „Isten oroszlánja”. Itt Jeruzsálemet jelenti.
  2. Ézsaiás 29:16 fazekas A héberben ez a szó azt is jelenti: „teremtő” vagy „alkotó”.

Jeruzsálem ostroma és szabadulása

29 Jaj Ariélnak, Ariélnak, a városnak, ahol Dávid táborozott! Évek telnek egymás után, ünnepek váltják egymást,

azután ostromot indítok Ariél ellen. Akkor lesz sírás-rívás, mert égő oltárrá teszem.

Táborral veszlek körül, sáncot vonok köréd, felállítom az ostromműveket.

Megalázottan fogsz beszélni a földből, és megtörten hangzik szavad a porból. Olyan lesz a hangod, mint a föld alatti kísérteté, és szavad a porból suttog.

De ízzé-porrá törik ellenségeid serege, a szálló polyvához hasonló lesz az erőszakosok hada. Egy szempillantás alatt következik be!

Mert a Seregek Ura meglátogat téged mennydörgés, földrengés, nagy zúgás, viharos forgószél és emésztő tüzes lángok közepette.

Olyan lesz, mint az álom, mint egy éjszakai látomás valamennyi nép serege, amely Ariél ellen hadakozott, és ostromot indított egész hadereje és sziklavára ellen.

Mint az éhező, aki azt álmodja, hogy eszik, de ha fölébred, üres a gyomra, vagy mint a szomjazó, aki azt álmodja, hogy iszik, de ha fölébred, eltikkadt és szomjas, úgy jár a népek egész serege, amely Sion hegye ellen hadakozott.

A nép elvakultságának következményei

Ámuljatok és bámuljatok, vakoskodjatok és vakuljatok meg! Legyetek részegek, de ne bortól, tántorogjatok, de ne az italtól!

10 Mert rátok árasztotta az Úr a kábultság lelkét. Bezárta szemeiteket: a prófétákat, befödte fejeiteket: a látnokokat.

11 Olyan lett számotokra minden látomás, mint a lepecsételt irat szavai. Ha odaadják íráshoz értő embernek, és ezt mondják: Olvasd el! - ő ezt fogja mondani: Nem tudom, mert le van pecsételve.

12 Ha pedig íráshoz nem értőnek adják az iratot, és ezt mondják: Olvasd el! - ő ezt fogja mondani: Nem értek az íráshoz.

13 Így szól az Úr: Mivel ez a nép csak szájával közeledik hozzám, és ajkával dicsőít engem, de szíve távol van tőlem, istenfélelme pedig csupán betanult emberi parancsolat,

14 azért én úgy bánok majd ezzel a néppel, hogy csodálkozni fog, igen csodálkozni: vége lesz a bölcsek bölcsességének, az értelmesek értelme homályos marad.

15 Jaj azoknak, akik el akarják titkolni tervüket az Úr elől! Sötétben hajtják végre tettüket, mert azt gondolják: Ki lát minket, ki ismer bennünket?

16 Micsoda fonákság! Egyenlőnek tartható-e az agyag a fazekassal? Mondhatja-e az alkotás alkotójának: Nem ő alkotott engem?! Mondhatja-e a fazék a fazekasnak: Nem ért a dolgához?!

Isten mindent újjá tesz

17 Már csak kevés idő van hátra, és a Libánon kertté válik, a kert pedig erdőnek látszik.

18 Azon a napon a süketek is meghallják az írás beszédét, a vakok szemei pedig látni fognak a homály és a sötétség után.

19 Újra örömüket lelik az alázatosak az Úrban, vigadnak a szegény emberek Izráel Szentje előtt,

20 mert vége lesz a zsarnoknak, és elpusztul a csúfolódó! Kiirtják mindazokat, akiknek gonoszságon jár az eszük,

21 akik vétkesnek nyilvánítják az embert a peres ügyekben, és tőrbe ejtik, aki feddeni meri őket a kapuban, semmit érő ürüggyel fosztják meg jogától az igazat.

22 Ezért így szól Jákób házához az Úr, aki megváltotta Ábrahámot: Nem szégyenül meg többé Jákób, nem sápad el többé az arca,

23 mert ha gyermekei meglátják kezem munkáját, szentnek vallják nevemet. Szentnek vallják Jákób Szentjét, és rettegnek Izráel Istenétől.

24 A tévelygő lelkek észhez térnek, és a zúgolódók levonják a tanulságot.