Énekek Éneke 1
Hungarian New Translation
A vőlegény és a menyasszony találkozása
1 Énekek éneke. Salamoné.
2 Csókoljon meg engem szája csókjaival! Szerelmed jobb a bornál,
3 jó illata van olajodnak, neved, mint a kiöntött olaj; ezért szeretnek téged a leányok.
4 Vigyél engem magaddal, fussunk, vezess a szobádba, királyom! Ujjongva örüljünk veled, emlegessük bornál is jobb szerelmedet, méltán szeretnek téged!
5 Jeruzsálem leányai! Én barna vagyok, de szép, olyan, mint Kédár sátrai és mint Salamon szőnyegei.
6 Ne nézzétek, hogy milyen barna vagyok, a nap sütött le engem. Anyám fiai haragudtak rám, szőlőt őriztettek velem; a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Mondd meg nekem te, kit lelkemből szeretek, hol legeltetsz, délben hol deleltetsz? Miért keresgéljelek társaid nyájainál?
8 Ha nem tudod, ó, asszonyok szépe, indulj el nyájam nyomán, és legeltesd kecskéidet a pásztorok tanyáinál!
9 A fáraó kocsijába fogott paripákhoz hasonlítalak, kedvesem!
10 Két orcád bájos a láncocskák közt, nyakad a gyöngysorokban.
11 Aranyláncokat készítünk neked ezüstgolyócskákkal.
12 Ha a király az asztalnál ül, nárdusom árasztja illatát.
13 Mint egy köteg mirha, mely keblemen nyugszik, olyan az én szerelmesem.
14 Mint a ciprusfürt Éngedi szőlőiben, olyan az én szerelmesem.
15 De szép vagy, kedvesem, de szép vagy! Szemeid galambok.
16 Szép vagy te is, szerelmesem, gyönyörű vagy! Fekvőhelyünk üde zöld.
17 Cédrusok házunk gerendái, mennyezete ciprusfa.
Énekek Éneke 1
Hungarian Károli
1 Énekek éneke, mely Salamoné.
2 Csókoljon meg engem az õ szájának csókjaival;
mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
3 A te drága kenetid jók illatozásra;
a te neved kiöntött drága kenet;
azért szeretnek téged a leányok.
4 Vonj engemet te utánad, hadd fussunk!
Bevitt engem a király az õ ágyasházába;
örvendezünk és vígadunk te benned,
elõszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál,
méltán szeretnek téged.
5 Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai;
mint Kédár sátrai [és] Salamon szõnyegei.
6 Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem;
az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak,
a szõlõknek õrizõjévé tettek engem, -
a magam szõlõjét nem õriztem.
7 Mondd meg nékem, [te,] a kit az én lelkem szeret,
hol legeltetsz, hol deleltetsz délben;
mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
8 Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb!
jõjj ki a nyájnak nyomdokain,
és õrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
9 A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
10 Szépek a te orczáid a [halántékra való] lánczokban,
a te nyakad a gyöngysorokban.
11 Arany lánczokat csinálunk néked,
ezüstbõl csinált gyöngyökkel.
12 Mikor a király az õ asztalánál ül,
nárdusnak jóillatja származik én tõlem.
13 [Olyan] az én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha,
mely az én kebeleim között hál.
14 [Mint] az Engedi szõlõiben a cziprusfürt,
[olyan] nékem az én szerelmesem.
15 Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy,
a te szemeid [olyanok, mint] a galambok.
16 Ímé, te [is] szép vagy én szerelmesem, gyönyörûséges,
és a mi nyoszolyánk zöldellõ.
17 A mi házainknak gerendái czédrusfák,
és a mi mennyezetünk cziprusfa.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society